Egy kutatás szerint a tavalyi pénzügyi évben a légi fuvarozók a bevételeik 10,7 százalékát olyan kiegészítő szolgáltatásokból szedték be, mint a poggyászdíj, ülőhely-választás, hűségprogramok vagy fedélzeti értékesítés.
Egy nemrég publikált kutatás rávilágított arra, hogy a 2018-as pénzügyi évben a légitársaságok 55,7 milliárd dollár kiegészítő árbevételt szereztek járulékos szolgáltatásokból, tehát az alap repülőjegyen felül értékesített szolgáltatásokból. A kutatást egy járulékos bevételekre szakosodott vállalat, az IdeaWorksCompany a CarTrawler nevű utazási platform támogatásával végezte el, 76 légitársaság bevételeinek elemzésével.
A vizsgálat szerint a járulékos bevételek átalakították a légiközlekedés üzleti modelljét.
Néhány év alatt óriásit nőtt az ilyen szolgáltatásokból származó pénz aránya az összes bevételen belül: a Lufthansa esetében például ez a szám 2009-ben még csak 1 százalék volt, 2018-ban pedig 8 százalékra nőtt.
Míg 2009-ben a top 10 legtöbb kiegészítő árbevétellel rendelkező légitársaság közül csupán háromnál volt legalább egymilliárd dollár nagyságú ez az összeg, 2018-ban már mind a tíz légitársaság járulékos bevétele meghaladta ezt.
A járulékos szolgáltatások közül a hűségprogramok hozták a bevételek 55 százalékát, ez alól kivételt képeznek a top 10-es listán szereplő fapados légitársaságok, a Ryanair és Easyjet. Megfigyelhető az is, hogy a hagyományos/hálózatos légitársaságok is egyre inkább elmozdulnak a low-cost cégek által követett modell felé, miszerint az alapjegyár nem tartalmaz korábban természetesnek vett elemeket, külön kell fizetni a feladott poggyászért, fedélzeti ellátásért stb.
A diszkont cégek esetében a járulékos bevétel teljes mértékben a poggyászdíjakból, ülőhely-foglalásból, fedélzeti értékesítésből, valamint szállás- és autókölcsönzés közvetítéséből származott.
Az is megfigyelhető, hogy az amerikai légitársaságok esetében sokkal több bevételt hoztak a hűségprogramok, mint az európaiaknál.
Átlagosan az összbevétel 10,7 százalékát hozták a kiegészítő bevételek, azonban vannak olyan légitársaságok, amelyek esetében ez az arány megközelíti az 50 százalékot. Ilyenek jellemzően a fapados légitársaságok, amelyeknél általában olcsó a „csupasz” repülőjegy, és külön, viszonylag drágán érhető el minden egyéb szolgáltatás.
A top 10 ilyen légitársaság között szerepel a Wizz Air és a Ryanair is.
A Wizz Air a bevételei 41,1 százalékát, a Ryanair pedig 31,7 százalékát szerezte kiegészítő szolgáltatásokból.
Összegét tekintve utasonként a Spirit szedi be a legtöbb kiegészítő bevételt, 50,94 dollárt: összehasonlításképpen ez 2008-ban még csak 18,61 dollár volt, tehát 174 százalékot növekedett az elmúlt tíz évben.
Aileen McCormack, a CarTrawler kereskedelmi igazgatója szerint a légitársaságoknak figyelembe kell venniük, hogy az utasok igényei különböznek, és ennek megfelelően optimális platformot kell kínálniuk számukra, amelyen keresztül hatékonyan és gyorsan kiválaszthatják, miként jussanak el ajtótól ajtóig a célállomásra, és nem csak repülőtérről repülőtérig.
A teljes riportot itt lehet megtekinteni: pdf letöltése.
