Rögös út áll a Club Concorde előtt, amely forgalomba akar állítani egy Concorde-ot: sem alkatrész, sem pedig az Airbus jóváhagyása nincs meg a projekthez. De ha ezek meg is lennének, akkor is szinte az elejéről kellene kezdeni a berepülési programot.
Negyven éve állt szolgálatba a Concorde
Szuperszonikus utazás: 2020 előtt semmiképp
William Lowe egykori pilóta a Gearpatrolnak nyilatkozva azt mondta, mivel az eredeti tervező és kivitelező Aérospatiale-t és a BAC-t az Airbus vásárolta fel, ezért a gyártó dönthet arról, hogy megadja-e az engedélyt a gép újbóli használatára. Jelenleg azonban a pilóta szerint Toulouse-ban ezt senki nem akarja, mert nem szeretnék, ha egy esetleges probléma miatt rossz sajtója lenne a gyártónak.
Emellett viszont Lowe szerint az is problémát jelent, hogy egyes főalkatrészeket ki kell cserélni. Ezek között említette az összes hidraulikai rendszert, ezeket viszont 2003-óta már nem gyártja az Airbus, sőt, szinte semmilyen alkatrészt sem, és ami ennél is fontosabb, a karbantartói támogatás sem elérhető már.
Hét év?
Így a mérnököknek gyakorlatilag újra kellene terveznie ezeket a fő alkatrészeket, amelyeket aztán engedélyeztetni kell. Erre elvi lehetőség van, bár gyártó kapacitást is kéne találni rá. A fő gond viszont, hogy a tesztelési szakasz az első gépnél mintegy hét évbe telt, ennyi időt emésztett fel a berepülési időszak, Lowe szerint ezt most gyakorlatilag újra kellene kezdeni.
A Concorde Club tervei szerint a most a Le Bourget-repülőtéren lévő gépet használnák fel, amely jó állapotban van, de ezt is szinte darabjaira kellene szétszedni és újra összerakni már felújított fődarabokkal. Emellett a személyzetet és a karbantartókat is újra ki kellene képezni, mivel mára már senkinek nincs élő szakszolgálati engedélye ilyen géptípusra.
Lowe szerint mindezek ellenére az oroszoknál felújítottak és forgalomba állítottak egy Tupoljev Tu-144-est, de nem kereskedelmi forgalomban, hanem repülő laborként használták. Az öt évig tartó, és 350 millió dollárt felemésztő projekt célja az volt, hogy a Tu-144-essel vizsgálja a NASA és az oroszok a jövő szuperszonikus gépeinek műszaki megoldásait.
Lowe nehezen elképzelhetőnek tartja ezek után a Concorde újbóli kereskedelmi repülését, bár hozzátette, ő lenne legboldogabb, ha erre újra sor kerülhetne. De 13 évvel korábban kellett volna elindítani a kezdeményezést. Most a gazdasági környezet sem olyan, hogy az emberek megfizessenek egy Concorde-os utazást, amely a 90-es években 10 ezer dollárba került.
Emellett egy ideológiai kérdés is felmerül: szabad-e egy ötven éves repülőgépet ilyen céllal reptetni? A gép hangos is volt, főleg a hangsebesség átlépésekor (amelyet emiatt csak az óceán fölött engedélyeztek), és túl sok kerozint is fogyasztott. Csak a guruláshoz 2 tonnát, a London-New York úton pedig 100 tonnát fogyasztott, miközben ezt ma egy Boeing triplahetes 44 tonnából is képes megoldani, igaz, nem hangsebesség fölött.
