Nyolcvan éve, 1931. július 15-én indult útnak a Justice For Hungary (Igazságot Magyarországnak) feliratú repülőgépével Amerikából Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor, akik első magyarként (és a világon tizenötödikként) repülték át az Atlanti-óceánt.
A húszas-harmincas évek fordulóján Amerika-szerte végigsöpört a láz, különböző nemzetiségű pilóták próbálkoztak az óceán átrepülésével. A vállalkozó kedvű magyarok sem vonhatták ki magukat e hatás alól. Trianon fájdalma csak még erősítette a nemzetközi figyelemfelkeltés vágyát. Magyar Sándor és Endresz György bátor hazafiak pedig hozzáláttak a megvalósításhoz.
1931. július 15-én 17.20-kor felszállva, és 26 óra 20 perc alatt Harbour Grace-ből (Újfundland, Kanada) az Atlanti-óceánon át leszállás nélkül Bicskéig 5770 kilométert repült a Justice for Hungary (’Igazságot Magyarországnak!’) elnevezésű repülőgéppel (navigátora Magyar Sándor volt). Endresz és Magyar a világon 15.-ként repülték át az óceánt. A repüléshez egy korszerű, 470 LE-s Lockheed Sirius típusú gépet alakítottak át. A repülés megvalósítását Rothermere lord 10 000 dollárral támogatta, ő lett a gép névadója is. A további pénzfedezetet Amerikában élő magyarok adományai szolgáltatták.
Az Atlanti-óceánt először az amerikai Charles Lindbergh repülte át egyedül, 1927-ben. A magyar kísérlethez amerikás magyarok gyűjtötték a pénzt, majd 1930 elején Lord Rothermere angol sajtómágnás, a magyar revízió támogatója 10 ezer dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki elsőként repül Amerikából Európába. A kísérlethez egy Lockheed-Sirius repülőgépet vettek: ez a Lindbergh kérésére tervezett kétüléses, egyfedelű alsószárnyas típus 460 lóerős motorjával korának egyik legsikeresebb, hosszú távú repülésre is alkalmas gépe volt. A Justice For Hungary nevet Rothermere javasolta.
Az első világháborús pilótamúlttal rendelkező Endresz György és navigátora, az első magyar légipostajáratot vezető Magyar Sándor 1931. július 15-én délután 5 óra 20 perckor szállt fel az Európához legközelebb eső amerikai repülőtérről, az új-fundlandi Harbour Grace-ből. Eleinte vakon, felhőben, később sötétben repültek, iránytűvel tájékozódva, rádiókapcsolatot csak nyolc óra múlva tudtak teremteni egy norvég gőzössel. Ezután rendszeresen érkeztek a hírek Budapestre, és másnap tódult a közönség a Mátyásföldre tervezett ünnepélyes fogadásra.
A pilóták hajnalban érték el az európai partokat. Az addig kifogástalanul működő gép motorja Győrnél kezdett akadozni, újabb 70 kilométer után leállt az üzemanyag-ellátás. (Később kiderült, hogy a tartályokban még volt 100 liter gazolin, amely kitartott volna Mátyásföldig, de feltehetően korán kapcsoltak át egy másik üzemanyagtartályra.) A gép siklórepülésben landolt egy kukoricásban, a göröngyös talajon megbillent, előrebukott, majd balra dőlt, a bal szárny megsérült, a légcsavar elgörbült. Magyar Sándor a kényszerleszállást az alcsúti jegyzői hivatalból jelentette, ezután a MALÉRT gépe indult értük.
A rekordereket, akik 26 óra 20 perc alatt 5770 kilométert tettek meg, július 20-án tízezrek ünnepelték a Hősök terén. Horthy Miklós kormányzó mindkettejüket kitüntette és előléptette. A pompás fogadtatásba azonban felhangok vegyültek, a hatalmas nemzetközi visszhangot keltő eseményt a magyar vezetés igyekezett politikai célokra is felhasználni.
Endresz egy évvel később, 1932. május 21-én Rómában légi baleset áldozata lett, Magyar Sándor a második világháború után Amerikába ment, és ott élt 1981-ben bekövetkezett haláláig.
A Déli Pályaudvar előtti teret Endreszről nevezték el, ezt 1945 után „irredenta áthallások” miatt átkeresztelték. A pilóták bravúros teljesítményéről ezután nem sok szó esett, csak 1991-ben emlékezhettek meg újra róla. 2006-ban az óceánrepülés 75. évfordulóján emlékművet avattak Felcsút és Csákvár között azon a mezőn, ahol annak idején a kényszerleszállást végrehajtották.
Kiállítás a nyolcvan éves magyar óceánrepülésről a Hadtörténetiben
Kamarakiállítással emlékezik meg az első magyar óceánrepülés nyolcvanadik évfordulójáról a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM); az Endresz György és Magyar Sándor útja előtt tisztelgő tárlat péntektől egy hónapig tekinthető meg.
Nyolcvan évvel ezelőtt, a repülés hőskorában még egyáltalán nem volt olyan egyszerű feladat átrepülni az Atlanti-óceánt, mint ma – idézte fel a kiállítást megnyitó Juhász István vezérőrnagy. Mint emlékeztetett, az első óceánrepülést mindössze négy évvel a két magyar pilóta vállalkozása előtt hajtotta végre az amerikai Charles Lindbergh.
Az előzményekről szólva Juhász István elmondta: a vakmerő útra annak idején magánszemélyek adták össze a szükséges forrásokat, Endresz György és Magyar Sándor vállalkozását jelentős összeggel támogatta például Lord Rothermere. Nála is nagyobb, 25 ezer dolláros adományt tett Szalay Emil amerikai magyar vállalkozó, ebből az összegből sikerült megvenni végül egy Lockheed Sirius típusú repülőgépet.
A szükséges átalakítások után a Justice for Hungary (Igazságot Magyarországnak) névre keresztelt kétüléses gép a új-foundlandi Harbour Grace repülőteréről szállt fel 1931. július 15-én, majd rekordidő, 13 óra 50 perc alatt érte el az ír partokat. A tervek szerint a pilóták Mátyásföldön landoltak volna az ünneplésükre készülő tömeg előtt, a rossz időjárás miatt azonban a repülőből kifogyott az üzemanyag, ezért egy Bicske és Felcsút közötti szántón értek földet.
A Harbour Grace-től Felcsútig megtett 5770 kilométeres utat a két magyar óceánrepülő pontosan 26 óra 20 perc alatt teljesítette, tehát gyorsabban, mint addig bárki. Endresz György és Magyar Sándor még két világrekordot is megdöntött: az óceán fölött ők érték el a legnagyobb, óránkénti 250 kilométeres átlagsebességet, valamint Amerikából indulva Európa felé addig még senki sem jutott ilyen messzire a szárazföld belsejébe, mint ők.
Sajnálatos módon Endresz György nem élvezhette sokáig a dicsőséget: a következő évben Rómában halálos balesetet szenvedett a Justice for Hungary-vel – emlékezett Juhász István.
Mint Reider Mónika, a 80 éves a magyar óceánrepülés című kamarakiállítás rendezője az MTI-nek elmondta, a múzeumban három vitrin és hat tabló idézi fel a nyolcvan évvel ezelőtti vállalkozás történetét, előzményeit és utóéletét.
Korabeli fotográfiák, dokumentumok és kitüntetések mellett a látogató megismerheti, milyen felszereléssel harcolt pilótaként az I. világháborúban Magyar Sándor és Endresz György. Az Osztrák-Magyar Monarchia légiflottáját az antant haderő leszerelte, ezért is számít különlegességnek egy I. világháborús harci gép függőleges vezérsíkja – emelte ki Reider Mónika.
Repülőgépdarabok a következő vitrinben is találhatók, a Justice for Hungary maradványai azonban már Endresz György tragikus balesetére emlékeztetnek. Az óceánrepülés előkészületeit, a mátyásföldi várakozás pillanatait és a pilóták ünneplését a tablók számos fotográfiával idézik fel, de érdekes a rövidesen kibontakozó kultusz számos emléke is.
A 80 éves a magyar óceánrepülés című kamarakiállítás augusztus 14-ig látogatható a Hadtörténeti Intézet és Múzeum aulájában.
Forrás: MTI, Wikipedia, AIRportal.hu
