Nem a fapadosok, hanem a hálózatos légitársaságok lehetnek erősebbek a koronavírus-járvány után a KLM vezérigazgatója szerint, mert úgy véli, a point-to-point utasok jelentős része nagy átszállóközpontokat fog érinteni. Beszélt arról is, hogy tíz év múlva jóval kevesebb légitársaság maradhat Európában.
Pieter Elbers, a holland királyi légitársaság vezetője az Eurocontrol csütörtöki videokonferenciáján beszélt arról, hogyan látja az európai légiközlekedés helyzetét.
A KLM-mel kapcsolatban azt mondta, 1932-ben volt annyi járata, mint most, és a nyáron ahová csak lehetett, közlekedtek, hogy hálózatuk működőképes maradjon.
A mélypont április 13. volt, akkor egy nap 27 járatuk közlekedett, a járványidőszak alatti legforgalmasabb nap pedig szeptember 14., amikor 514 járatot üzemeltettek.
A kilátásokkal kapcsolatban Pieter Elbers azt mondta, elég nagy a valószínűsége, hogy a gyűjtő-elosztó központoknak nagy szerepe lesz a forgalom újraindulásában, szerinte a forgalom jelentős része ezeken a repülőtereken keresztül áramlik majd.
Ennek épp ellenkezőjét állította Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója az Eurocontrol egy korábbi videókonferenciáján, szerinte ugyanis a diszkont légitársaságok, illetve a regionális, kisebb repülőterek lehetnek előnyösebb helyzetben.
Abban azonban egyetértett Pieter Elbers, hogy a kilábalás nem lesz egyszerű, ő is hullámvasúthoz hasonlította a felfelé ívelés görbéjét.
Beszélt arról is, hogy a nagy válságok mindig konszolidációt hoztak Európába, de az öreg kontinens még így is bő 10 évvel le van maradva az Egyesült Államok mögött.
Szerinte ennek megfelelően 10 év múlva olyan helyzet lesz Európában, mint most az USA-ban: megmarad pár fapados, a három nagy hálózatos légitársasági szövetség, és néhány regionális cég.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről azt mondta: itt a legfőbb ideje, hogy nyolc hónap után a kormányok elkezdjék összehangolni a lépéseiket, és bevezessék az indulás előtti tesztelést, mert ezzel újranyithatók lennének a határok.
