A HungaroControl és a magyar légiforgalmi irányítás fennmaradása és önállósága a tétje az egységes európai légtér kialakítását célzó integrációs folyamatnak Szepessy Kornél szerint. A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. vezérigazgatója úgy véli, a fejlesztéseknek, köztük az új irányító központ február végi átadásának köszönhetően jó esély van arra, hogy az egységesítés után a magyar légtér közlekedésének irányítása Budapesten maradhat.
A vezérigazgató az MTI-nek adott interjújában az átalakítások szükségességét részben azzal indokolta, hogy az európai légiforgalmi irányítás gazdasági hatékonysága elmarad az Egyesült Államokétól.
Európában sokkal több irányító központ működik, mivel az 1944-es chicagói egyezmény alapján minden európai országnak saját irányító szolgálata van. A felszabdalt légtér miatt sokszor a nemzetközi repülési útvonalak is hosszabbak, így nagyobb a kerozinfogyasztás és a környezeti terhelés.
Hozzátette: emellett az átmeneti megtorpanások ellenére az európai légi forgalom folyamatosan nő, a következő 20 évben megduplázódhat, ami szintén nagy kihívások elé állítja a szolgálatokat.
Ha az utca emberét kérdeznénk, hogy mi is a légiforgalmi irányítás legfőbb feladata, többségük aligha tudna helyes és egzakt választ adni a kérdésre. Az AIRportal.hu ismeretterjesztő cikkéből megtudható, hogy hogyan működik a légiforgalmi irányítás rendkívül összetett rendszere.
Reformokra van szüksége az európai légiforgalmi irányításnak
Szepessy Kornél hangsúlyozta: Európának megújulásra van szüksége a légiforgalmi irányításban is. A hatékonyság javítása négy területen jelenik meg: a repülésbiztonság fokozásában, az irányító szolgálatok gazdálkodási hatékonyságában, a környezetvédelemben és a kapacitások javulásában, azaz a hosszú távon növekvő légi forgalom kezelésében és a késések visszaszorításában. Jelezte: a HungaroControl mind a négy területen az élen jár.
A vezérigazgató szerint reális a lehetősége annak, hogy néhány év múlva akár egyetlen központból irányítják majd a közép-kelet-európai régió légi közlekedését. Ebbe az irányba mutat a funkcionális légtérblokkok létrehozása is, amelyekbe a különböző országok légiforgalmi irányító szolgálatai tömörülnek.
Ráadásul az öt legnagyobb uniós államnak nagyon erős az érdekérvényesítő képessége, így könnyen a számukra kedvező irányba terelhetik az integrációs folyamatokat. „A tét Magyarország légiforgalmi irányításának fennmaradása, önállóságának megőrzése” – mondta a vezérigazgató.
A HungaroControl célja ebben a helyzetben elmondása szerint kettős: az integráció aktív kezdeményezőjeként élen járni a technikai-technológiai fejlesztésekben, a hatékonyság és a versenyképesség növelésében, másrészt mindent elkövetni a magyar légiforgalmi irányítás fennmaradásáért, önállóságának megőrzéséért.
Fejlesztések, beruházások és szakdiplomácia az önállóság fenntartása érdekében
Az első cél megvalósításának fontos része a 13 milliárd forintos összköltségű ANS III projekt, amely több elemből áll: az új légiforgalmi irányító központ felépítéséből, felszereléséből és a MATIAS légiforgalmi irányítást támogató szoftver legújabb verziójának telepítéséből, valamint a jelenlegi irányítóközpont regionális tudásközponttá alakításából.
Utóbbiban kapnak helyet a HungaroControl innovációs vállalkozásai: a 2012 tavaszán megnyitott K+F és szimulációs központ, a skandinávokkal 2011-ben létrehozott nemzetközi légiforgalmi irányító akadémia, valamint a 360 fokos látványszögűre bővített toronyszimulátor. Az új központ február 27-én veszi át a régi helyét, a régi átalakítása pedig az ősszel kezdődik.
A technikai-technológiai fejlesztések mellett Szepessy Kornél a szakdiplomácia erősítését emelte ki. Emlékeztetett: a HungaroControl az egyik kezdeményezője annak a funkcionális légtérblokkokon átnyúló regionális együttműködésnek, amely a térség országainak érdekeit képviselheti az európai integrációs folyamatokban.
A vezérigazgató szerint ennek a stratégiának fontos nemzetközi elismerése a NATO-tól tavaly áprilisban kapott megbízás is, amelynek értelmében a koszovói magas légtér irányítását a HungaroControl végezheti, amelyet szintén az új épületből, távvezérléssel végeznek majd.
A MATIAS ma a világ egyik legkorszerűbb szoftverrendszere, amelyet a HungaroControl a francia Thales Air Systems-szel közösen, folyamatosan fejleszt a 2000-es évek eleje óta. Ez a világon elsőként volt képes arra, hogy komplexen jelenítse meg és kezelje a fedélzetről letöltött repülési adatokat. Ezen kívül tervezik egy virtuális torony létrehozását is, amely kényszerhelyzeti képességet biztosít: a budapesti repülőtér irányító tornyától függetlenül el tudja majd látni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér irányítását.
Ahol a másodpercek is soknak számítanak
Jelenleg 190 irányító dolgozik a HungaroControlnál, a létszám fele útvonal-, negyede torony-, másik negyede pedig bevezető (approach) irányító.
Szepessy Kornél megjegyezte, bár százból átlagosan egy ember megy át a felvételin és a képzésen, ennek ellenére a HungaroControlnak nincs erőforrás-problémája.
Gondot okoz viszont, hogy a nyáron megnövekvő forgalom miatt nehéz tervezni, részben emiatt több más európai irányító is légtérkorlátozást vezet be, ezzel jelentős késéseket és összességében egymilliárd eurós kárt okozva a légitársaságoknak. Hangsúlyozta: Magyarország az elmúlt két évben mindössze nem egész egy másodperces késést okozott.
A HungaroControl száz százalékban állami tulajdonú vállalat, éves árbevétele meghaladja a százmillió eurót, amelynek döntő többsége a légitársaságoktól származik a navigációs szolgáltatások ellentételezéseként. A cég stabilan nyereséges, költségvetési támogatásra nem szorul.
Módosultak a légtérhasználati díjak
10 éves a HungaroControl
Átadták az új légiforgalmi irányító központot
Szerkezetkész az új légiforgalmi irányító központ
A HungaroControlt nem veszélyezteti a Malév leállása
Új légiforgalmi irányító központot épít a HungaroControl
Fotók: Hungarocontrol, AIRportal.hu
