Húsz évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én történt az a terrortámadás az Egyesült Államokban, amely miatt később a légiközlekedés soha nem látott változásokon ment keresztül. Az évfordulón felidézzük, mi történt, és milyen hatásai voltak az eseményeknek.
A támadók négy repülőgépet raboltak el, amelyekkel az Egyesült Államok fontos épületeit célozták meg. Az első gép, az American Airlines 11-es (Boston-Logan – Los Angeles) járatát teljesítő Boeing 767-es 8.46-kor csapódott a New York-i World Trade Center északi tornyába, miután öt merénylő eltérítette. A fedélzeten 87-en voltak.
A második repülő, szintén egy 767-es 17 perccel később ütközött neki az épületegyüttes déli tornyának, a United Airlines 175-ös járata szintén Bostonból repült Los Angelesbe 65 utassal a fedélzeten, köztük az öt merénylővel.
A harmadik gépet 9.37 perckor kormányozták a Pentagon épületébe Washingtonban, az American 77-es járatát teljesítő Boeing 757-es a főváros Dulles-repülőteréről tartott Los Angelesbe 64 utassal a fedélzeten.
A terroristák egy negyedik gépet is elraboltak, de a United Airlines 93-as, Newark – San Francisco járatán az utasok és a személyzet megpróbálták visszaszerezni a gépet a merénylőktől. A Boeing 757-es Shanksville közelében csapódott a földbe 10.03-kor, máig nem tisztázott, mi lett volna a célpontja. Összesen 44-en voltak a fedélzeten.
A négy járaton összesen 265-en haltak meg, köztük a 19 merénylő.
A Szövetségi Légügyi Hivatal az első három eset után azonnal a földre parancsolta az összes polgári gépet, és lezárta az USA légterét, az intézkedést csak egy nappal később oldotta fel.
Az Egyesült Államok repülőterei szeptember 10-én 38 ezer, 12-én pedig már csak 252 járatot kezeltek, egy héttel később viszont már 34 ezret. Az utasforgalom ennél hosszabb távon csökkent le: 2001-ben 5,9 százalékkal mérséklődött, és 2004-ig nem is érte el a 2001-es szintet.
Az USA légitársaságainak bevételei 13 milliárd dollárral estek egy év alatt, szintén 3 évbe tellett, mire elérték a terrortámadások előtti értéket. Emellett 2001-ben 8 milliárd dolláros mínusszal zártak, a profit 2005-ig nem is állt helyre.
Továbbgyűrűző hatás volt, hogy részben a válság révén jelentősen konszolidálódott az amerikai légügyi piac, számos cég emiatt szűnt meg, vagy olvadt be egy másikba.
Többek között a Continental, a US Airways és a Northwest is így járt: a Unitedba, az American Airlines-ba, illetve a Deltába olvadtak be, gyakorlatilag ekkor alakult ki a ma is ismert piaci felosztás az Egyesült Államokban. A világ más tájait sem kerülte el a válság, emlékezetes a Swissair és résztulajdona, a belga Sabena csődje a megcsappant forgalom és bevételek miatt.
Amellett, hogy a cégek körében jelentős átalakulások voltak, szeptember 11. után maga a légiközlekedés is gyökeresen megváltozott, ekkor vezettek be ugyanis több olyan biztonsági intézkedést globálisan, amelyekkel ma is találkozhatunk például a repülőtéri ellenőrzések során.
A terrortámadások hatására rendelték el, hogy a pilótafülke ajtaja betörésbiztos legyen, illetve a repülés időtartama alatt az csak belülről nyitható. Új repülőgépeket már csak ilyennel lehetett átadni, és kidolgozták az átalakítási lehetőségeket a régebbi példányokra is. Arra ekkor még senki nem gondolt, hogy egy másik katasztrófát (Germanwings) részben ez a megerősített ajtó fog kiváltani.
Szigorították a kabinba vihető eszközökre vonatkozó szabályokat is, ollókat és egyéb vágó-szúróeszközöket azóta is tilos a fedélzetre vinni.
Ekkor alakult meg az Egyesült Államokban a Közlekedésbiztonsági Ügynökség (TSA), mivel a kormányzat úgy döntött, szövetségi szinten fogja össze az utasok repülőtéri átvizsgálásának feladatát.
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) előírásaiban is megjelent a feladott poggyászokra vonatkozó, teljeskörű, robbanószer-keresésre vonatkozó szabály, ezt terjesztették ki 2018-ban a kézipoggyászokra és utasokra is.
A szeptember 11-i támadásokat követően vezették be a cipőbe rejtett pokolgép keresését, ezért kell a nagyobb talpú vagy hosszú szárú cipőket az átvizsgálás során levenni.
Mindazonáltal a 2001-es támadások után is a terroristák fókuszában állt a légiközlekedés: 2006-ban például folyadékból készült bombát akartak repülőgépen robbantani, a brit rendőrök azonban felfigyeltek az akcióra. Ez után vezették be azt a szabályt, hogy maximum 100 milliliteres kiszerelésben összesen legfeljebb 1 liter folyadékot lehet a fedélzetre vinni. Ezeket az ellenőrzés során ki kell venni a poggyászból, bár erre egyre kevesebb repülőtéren kell készülni, a modern átvizsgáló készülékek már képesek enélkül is kiszűrni a gyanús elemeket.
2009-ben egy támadó az alsónadrágjába rejtett bombát akarta felrobbantani, ez után vezették be a több tiltakozást is kiváltó testszkennereket.
A cikkhez a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) adatait használtuk fel.
