A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) európai divíziójának elemzése szerint a 4 százalékos utasforgalom-bővülés ellenére stagnál a légikikötők kapcsolatrendszerének fejlődése, a minimális bővülés is a fapados társaságoknak köszönhető.
A szervezet honlapján közzétett elemzés rámutat arra, hogy 2019 első negyedévében a korábbinál lassabb, 4,4 százalékos növekedés mutatkozott az utasforgalomban, de a repülőterek kapcsolatrendszerének bővülése mindössze 1,2 százalékos volt. Mindez azért is érdekes, mert ez a két mutató általában együtt mozog, de hosszú idő után először elvált egymástól.
Ennek az ACI szerint három oka van: a légiközlekedés konszolidációja mellett a társaságok a külső tényezők (késések, olajár-növekedés) miatt sokkal tudatosabban építik a hálózatot, inkább a nyereségesség megtartására koncentrálnak a folyamatos bővítés helyett, illetve folyamatosan emelkedik a kapacitáshiányos repülőterek száma, ahol nem, vagy nagyon nehezen lehet csak új járatokat indítani.
Mindez azt eredményezte, hogy az Európán belüli hálózatban a közvetlen kapcsolódások mindössze 0,7 százalékkal bővültek, az Európa-Amerika relációban még 0,8 százalékkal csökkentek is. Afrika felé 11,1, a Közel-Kelet felé 9,9, Ázsia-Óceánia felé 6,9, Dél-Amerika felé pedig 4,5 százalékos fejlődés volt tapasztalható.
Az ACI közvetlen kapcsolódás alatt nemcsak a városok közti közvetlen összeköttetést, hanem az útvonalon lévő frekvenciát is érti.
Ezek alapján Európa legtöbb közvetlen kapcsolattal rendelkező repülőtere ismét Frankfurt lett, Amszterdam megőrizte második helyét, a harmadik helyre pedig Párizs-Charles de Gaulle jött fel, letaszítva a dobogóról a London-Heathrow légikikötőt.
Fontos megjegyezni, hogy mindhárom repülőtéren elsősorban a diszkont légitársaságok fejlesztései miatt nőtt a közvetlen kapcsolatok száma, Frankfurt tavaly így lépett az első helyre, és az idén összességében nézve már nem bővült. Azonban világszinten is megőrizte vezető szerepét a közvetlen összeköttetések terén, a német város repterét Dallas-Fort Worth és Amszterdam követi.
Az ACI a diszkont és hálózatos légitársaságokat külön vizsgálva megállapította, hogy
míg a hálózatos cégek az elmúlt tíz évben 3,7 százalékkal, a fapadosok 151,6 százalékkal növelték közvetlen kapcsolataik számát.
Ezzel együtt viszont érdekes, hogy Európában a hálózatosok 115 ezer, a fapadosok pedig csak mintegy fele ennyi közvetlen összeköttetéssel rendelkeztek az idei első negyedévben.
Piaci részesedés szerint azonban 2009-ben az uniós hálózatosok 71,5, a fapadosok pedig 19 százalékot birtokoltak, mára pedig 54 százalékra csökkent előbbiek aránya, a diszkontoké pedig 37 százalékra emelkedett. A fennmaradó 8 százalékot a nem uniós cégek teszik ki.
Repülőtér-típusonként vizsgálva a fapadosoknak a legnagyobb, 49 százalékos részaránya az 5 és 10 millió közötti forgalmat bonyolító repülőtereken van, a legkisebb, 30 százalékos részesedést pedig a 25 milliós forgalmat meghaladó légikikötőkben mérték, de minden kategória esetében jelentősen nőtt a diszkontok aránya.
Az ACI kimutatása szerint Magyarországon 2009-ben 53 százalékot tett ki a Malév, mint nemzeti légitársaság aránya és 15,5 százalékot a fapadosoké, de
2019 első negyedévére a fapadosok a magyar repülőtereken 55,9 százalékos részesedést szereztek.
