Kényes információk szivárogtak ki belga kormánykörökből. A közlekedési államtitkár Mechior Wathelet nevéhez kötött elképzelés évi legfeljebb 30 millió eurós mentőcsomagról szól a polgári repülés számára 2020-ig, más források szerint viszont több mint 10 évig – írja A Repülés Blog.
Belgiumban attól tartanak, hogy a csőd elől nem először menekülő, jelenleg Lufthansa érdekeltségű Brussels Airlines is tönkremegy ha a fenti összeget nem kapja meg az ágazat. A terv tétje egy szociális katasztrófa elkerülése, mintegy 7-10.000 munkahely megmentése.
A kedvezményezett nemcsak a Brussels, hanem a Thomas Cook, a Jetairfly és a TNT Airways lenne hosszútávon. Ettől függetlenül a legtöbb pénz mégis a Brusselsnek jutna a stratégiai terv alapján. A támogatás formája erősen behatárolt, hiszen – mint az ismert – az állami támogatásokat az EU szabályai általában tiltják (különleges esetekben, egyszeri segítség nyújtható a bajban lévő cégeknek).
2006. március 31-én az SNBA és a Virgin Express bejelentették, hogy a jövőben egy vállalatként fognak üzemelni. Az új nevet, a Brussels Airlines-t 2006. november 7-én jelentették be a zaventemi repülőtéren összehívott sajtókonferencián. Az új légitársaság hivatalosan 2007. március 25-én kezdte meg működését. A Brussels Airlines 2009. óta a Star Alliance légiszövetség tagja.
A légitársaság honlapja szerint jelenleg 13 db AVRO RJ100 & RJ85 (hamarosan ezek kivonásra kerülnek), 14 db A319, 5 db A320, 5 db A330-300 és 2 db A330-200 repülőgépet üzemeltet.
Amit szabad Jupiternek, nem szabad…?
Az államtitkár szerint azonban a tervezett megoldás nem minősülne állami támogatásnak. A kiszivárgott hírek szerint ugyanis főképp arról lenne szó, hogy a munkáltatói járulékokat és az adókat faragja le a belga kabinet Belgiumban az érvényes légiszállítási engedéllyel (AOC) rendelkező közösségi fuvarozók számára.
A dokumentum megemlíti a két brüsszeli repülőtér, a Brussels Airport (BRU) és a diszkontoknak helyet adó Charleroi (CRL) helyzetét a légitársaságok esetleges csődje esetén. A fuvarozók elvesztése munkahelyvesztést okozna a Brussels Airportnál is, de ha később a Ryanair átköltözne ide, akkor a Charleroi reptér kerülne kritikus helyzetbe.
A támogatási megoldással többek közt Luxemburg és Írország helyi adókedvezményeit szeretnék ellensúlyozni. A terv szerint 2020-ra olyan egyenlő versenyfeltételek állnának fenn, amelyekkel felszámolnák pl. a Ryanair lehetőségeit az olcsóbban alkalmazott munkaerővel szerzett előnyre.
Jelenleg a technikai és pénzügyi megvalósíthatóságot vizsgálják. A terv valószínűleg a jövő héten kerül a szövetségi kormány asztalára.
A történet számos kérdőjelet vet fel a Malév csődjével összefüggésben is, különösen ha az EU áldást adja a megoldásra. A magyar fuvarozó helyzete ugyanis több szempontból hasonló volt, bár számos különbség is akad. Például a Malév visszaállamosításakor jóváírt adótartozás nem ágazati szintű kedvezmény volt, hanem kifejezetten csak a nemzeti fuvarozót érintő konverziós lehetőség, amelyben az állam a tartozás fejében szerzett tőkerészt a vállalatban.
Ugyanakkor kérdés az is, hogy ha a belga ágazati megoldást az EU jóváhagyja, nem fognak-e más, közösségen kívüli piaci résztvevőkkel konkuráló gazdasági területek is „érdeklődni” a megoldás iránt.
