A szuperszonikus utasszállítók új generációját fejlesztő startupok közösen arra kérik az amerikai közlekedési minisztériumot, hogy vizsgálja felül azokat az irányelveket, amelyek alapján kidolgozza a jövőbeli szabályzást. Szerintük a jelenlegi tervezet a gyakorlatban a hangsebesség feletti repülés komplett tilalmát jelenti.
A még csak csírájában létező szuperszonikus légiközlekedési piac legkomolyabb úttörői azzal érvelnek az amerikai közlekedési minisztérium (DOT) irányába, hogy a jelenlegi irányvonal mentén esetlegesen életbe lépő szabályozások ha papíron nem is, de a gyakorlatban a szuperszonikus repülések tilalmát jelentik.
A két legnagyobb fejlesztő, az Aerion és a Boom a minisztérium június 28-án kiadott, a hangsebesség feletti repülések engedélyezésére vonatkozó változtatási javaslatcsomag nyomán publikálta éles kritikáját.
A tervezet várhatóan év végére kerül fel a szövetségi nyilvántartásba, de az ATW Online beszámolója szerint a jogszabály nem szünteti meg az 1 Mach (hangsebesség) átlépésének általános tilalmát a szárazföld feletti repülések során, csak egyedi elbírálás tárgyává teszi azt és a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) engedélyezési jogkörébe utalja a kérdést.
A követelményrendszer alapja, hogy a kereskedelmi repülőgépek hangrobbanásai ne okozzanak a felszínen mérhető hanghatást, ez pedig gyakorlatilag a hangsebesség átlépésének tilalmával egyenértékű.
Az Aerion szerint a szabályozás nem tenne különbséget az emberi fül számára észlelhető, és a földfelszínen kizárólag műszerekkel kimutatható hanghatások között.
További problémás pont, hogy ez jelen állás szerint a szabály a szuperszonikus utasszállítók tesztrepüléseire is vonatkozna, így a próbákat csak óceánok felett lehetne elvégezni, ez pedig hátráltatja a fejlesztést és növeli a költségeket – közölte a Boom Technology.
Hozzátették, a gazdaságossági szempontok mellett a szuperszonikus repülésre tervezett utasszállítók első Mach 1 feletti tesztjei biztonsági okokból sem bonyolíthatók óceán felett.
Az Aerion és a Boom ezért javasolják a kifogásolt szövegrész törlését a tervezetből.
Más kisebb, de szintén szuperszonikus utasszállítók fejlesztésén dolgozó cégek — például a Spike — nem kommentálta nyilvánosan a DOT tervezetét.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Concorde 2003-as leállítása után a szuperszonikus repülés újra elérhetővé tételén dolgozó cégek életét nem könnyítik meg a nemzetközi szabályozó szervezetek. A feladat így az FAA-re és az amerikaiakra hárul, az ő szabályozásuk lesz vélhetően a globális alap, plusz az USA-ban az ország keleti és nyugati partja, az északi és déli államok közötti szuperszonikus repülés tilalma esetén nagy piacot veszítenének az érintett cégek.
Bár a megtérülés továbbra is kérdéses, nagyvállalatok és befektetők is sokmillió dollárt fektetnek a Boom, az Aerion és mások projektjeibe, így azok ellehetetlenítése hatalmas piaci felháborodást váltana ki.