Az európai repülőtereket összefogó szervezet szerint csak 2025-re várható, hogy a kontinensen az utasok száma elérje a járvány előtti szintet. Eközben jelentős különbség alakult ki az uniós és nem uniós légikikötők forgalmának visszaépülésében.
Az Európai Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI Europe) lapunkhoz eljuttatott friss kimutatása szerint szeptember végéig az EU, az Egyesült Királyság, Norvégia, Izland és Svájc légikikötőiben a 2019-es szinttől 69 százalékkal elmaradó utasforgalmat regisztráltak idén, még a nyári csúcs idején is fele annyi utas volt, mint két évvel ezelőtt.
Ehhez képest az ezeken kívüli európai repülőtereken már csak 34 százalékos az elmaradás a járvány előtti szinttől, és tavalyhoz képest 70 százalékkal megugrott az utasforgalom. A kiugró adatok elsősorban az orosz és török légikikötőknek köszönhető.
Összességében a kontinens légikikötőiben 1,26 milliárd utassal, 62 százalékkal volt kevesebb utas, mint 2019-ben.
Frissített előrejelzésében a szervezet azzal számolt, hogy idén összességében 60, jövőre viszont már csak 32 százalékkal marad el az érkező és induló utasok száma a 2019-eshez képest.
Ebben nagy szerepe van a transzatlanti járatok újraindulásának, amelyet az amerikai kormányzat azon döntése tesz lehetővé, hogy az oltott uniós utasok beléphetnek az országba.
Az ACI Europe ezzel együtt is arra számít, hogy csak 2025-re sikerül elérni a két évvel ezelőtti forgalmi szintet.
A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a közvetlen, úgynevezett point-to-point járatok esetében 36 százalékos az elmaradás, míg a gyűjtő-elosztó repülőterek hálózatában 67 százalék, de itt az interkontinentális járatok elindulásával jelentős emelkedés várható.
A leggyorsabban a kis- és közepes méretű repülőterek tudták a legtöbb járatot visszaszerezni, annak is köszönhetően, hogy a fellendülés motorja az Európán belüli fapados járatok újraindítása volt.
