A régi és az új kormány közötti átadás-átvétel során felmerült, hogy hagynák csődbe menni az évi tízmilliárdnyi közpénzt igénylő Malévot, a nemzeti légitársasági tevékenységet pedig egy eddig háttérbe húzódó állami cég vinné tovább. Ezzel az orosz állam vesztene vagy 30 milliárd forintot, de kész tárgyalni.

A régi és az új kormány vagyonkezelésért felelős szakemberei között a nemzeti légiközlekedés megmentése érdekében egyre valószínűbb lehetőségként merül fel a Malév csődbe vitele. A tavaly 25 milliárdos veszteséget termelő, hatékonyságán derekasan javító nemzeti légitársaság orosz magán-, majd állami tulajdonból idén került ismét vissza a magyar államhoz. A Malév legnagyobb hitelezője a „kitérő” folytán az orosz állam közvetlen irányítása alatt álló ottani fejlesztési hitelintézet, a Vnyesekonombank. Eme társaság felé az elmúlt évek összetett üzleti megoldásai révén a Malév ma már több mint 100 millió euróval tartozik. Igaz, ebből egy 32 millió eurós tételt a magyar állam vitat: annak keletkezése kapcsán szinte vállt vállnak vetve tett rendőrségi feljelentést a baloldali ügyvezető kormány pénzügyi tárcája, illetve az új parlament jobbszélén álló Jobbik. A feljelentés szakértők szerint kevéssé jogi, sokkal inkább hangulati elem, a Malév anyagi helyzetének tarthatatlanságát alátámasztandó.

Az egyre valószínűbb, jogilag is értelmezhető megoldást egy eddig háttérben lévő, az orosz tulajdonlás alatt is mindvégig magyar állami tulajdonban maradt cég, a Malév Vagyonkezelő Kft. szolgáltathatja. A 2007-es privatizációkor a Gyurcsány-kormány bizonyos megfontolásokból a Malév lefontosabb vagyonelemeit, egy Boeing repülőgépet és a malév névhez kapcsolódó jogokat ebben a társaságban tartotta meg. A Malévnak nincs is különösebb vagyona: repülőgépeit bérli, leányvállalatain pedig – egy esetleges felszámoláskor előnyt biztosító – jelzálogjoga van a Malév Vagyonkezelőnek, illetve a 75 százalékban nemzetközi cégek tulajdonolta Ferihegyi reptérnek. A megoldás „egyszerű”: a tulajdonában lévő jogokkal, a repülési szerződések néhány hónapig tartó újrakötésével a Malév Vagyonkezelő folytatná tovább, mondhatni „tiszta lappal” a magyar nemzeti színű légiközlekedést. A Malévból való vagyonkimentés vádja fel sem merülhet, mivel a jogok mindvégig ezé a társaságé voltak.

Ellenkező esetben a Malév újból adótízmilliárdok feneketlen kútjává válhat. Annak ellenére, hogy a társaság rendkívüli erőfesztéseket tesz és konkrét átalakítási tervet dolgozott ki eredményének növelésére, a magyar állam nemrég 20 milliárd forintos készpénzjuttatással biztosította a továbbélést, és szakértők szerint csak idén akár további 10 milliárdnyi közpénzre is szükség lehet. A cég mai közgyűlésén hároméves stratégiáról, 2012-re 25 millió eurós üzemi nyereségtervről döntenek. Bátor tervek, aminek ismeretében az állami támogatást elvben tiltó EU is rábólinthat a folyamatos kistafírozására. Azt a változatot, miszerint Magyarországnak fel kellene hagynia saját légiközlekedés működtetésével, már csak azért is elvetik, mert kormánykörökben nemrég vált világossá a ferihegyi reptér privatizációs szerződésének azon „értelmezése”, miszerint a forgalom jelentős visszaeséséből származó veszteségek fedezését a vevők mögött álló bankok közvetlenül a magyar államtól kérhetik.

A Malév tevékenységének egy „tiszta” cégbe telepítése a magyar kormánnyal eddig is többször egyeztető orosz állam számára viszont azt jelentheti, hogy egyik pillanatról a másikra leírhatja a Malév mintegy 30 milliárd forintra rúgó tartozását. Anatolij Deloveri, aki a Malévban általános vezérhelyettesként képviseli a Vnyesekonombankot, egy ilyen változatot elfogadhatatlannak tart. Kérdésünkre leszögezte, hogy a legutolsó, február végi megállapodáshoz képest semmiféle alapvető változást nem lát lehetségesnek. A Vnyesekonombank nem szeretné elveszteni követelését, de csak annak esetleges átszervezéséről hajlandó tárgyalni. Az elmúlt időszakban többször próbáltak tárgyalni a Malévról, sikertelenül. Minden további lépést az új magyar kormánnyal folytatandó tárgyalásoktól tesznek függővé.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Az első látásra kissé barátságtalan magyar tervek elől más orosz forrásaink nem zárkóztak el egyértelműen. Megfogalmazásuk szerint Moszkva bizonyára kész tárgyalni, de ha a Malév-ügy kapcsán le kell írniuk vagy 30 milliárd forintot, akkor várnak cserébe valamiféle értékelhető magyar befektetési lehetőséget.

Értesülésünk szerint a nem túl elegáns, de egyre valószínűbb mentőakció tervéről az állami pénzszórás megállítását zászlajára tűző új kormány illetékesei is tudnak. Mindazonáltal a témában sem az ügyvezető, sem az új kormány részéről nem kívántak lapunk kérdéseire válaszolni.

Az állam nem tudott a Malév-tartozásról

A Pénzügyminisztérium (PM) tegnap esti, a Malév vitatott 32 millió eurós tartozása kapcsán kiadott közleménye szerint csak nemrég szereztek arról tudomást, hogy a Malév egy hónappal a 2007-es privatizációt követően ilyen szerződést kötött az orosz állami Vnyesekonombankkal. A szerződést a Malév részéről egyedül az akkori áttételes orosz magántulajdonos, Borisz Abramovics írta alá. Ezt egy évvel később az igazgatóság „faxos szavazással” fogadta el. A testületben a magyar állam érdekeit Sinkovits Péter, a felügyelőbizottságban Sarkadi-Nagy Barna képviselte. A döntésekről sem a PM, sem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nem kapott tájékoztatást.

Forrás: nol.hu

Kövess minket a közösségi médiában, és iratkozz fel napi hírösszefoglalónkra!
Hasznos, érdekes volt amit olvastál? Már egy újság árával támogathatod az AIRportal.hu működését!