A Malév csődje után hosszú évek munkájával felépített útvonalhálózat egy részét valószínűleg elveszti a ferihegyi repülőtér, amely több beruházását is leállítja – erről írt szerdai nyílt levelében a Budapest Airport vezérigazgatója.
Rolf Schnitzler a cég Facebook-oldalán közölt üzenetében hangsúlyozza: egy évvel ezelőtt március 31-én 154 járat indult, ezúttal csak 20, és míg tavaly e napon 45 701 utast kezeltek, most 521-et.
Tavaly ekkor 72 célállomásra indultak Budapestről járatok, jelenleg viszont csupán nyolc helyre, és azok is szinte kivétel nélkül mentesítő, magyar utasokat hazaszállító járatok, illetve stratégiai jellegű egészségügyi szállítmányokat hozó cargo-gépek.
Április végéig 2,5 millió ülőhelynyi kapacitás tűnt el a budapesti repülőtér menetrendjéből, így ebben a helyzetben számolni kell azzal, hogy a Budapest Airport a Malév csődje után hosszú évek alatt felépített útvonal-hálózat egy részét elveszítheti.
Ennek nyomán pedig a korábban tervezett beruházások egy részét le kell állítani.
„Terveink egy részét a kieső vagy eltűnő forgalom miatt most egy ideig el kell halasztanunk” – írta Rolf Schnitzler.
Hozzátette: arra kell koncentrálni, hogy a járvány lecsengése után újra fellendítsék Budapest turistaforgalmát, ezzel segítve a főváros, Magyarország és a magyar gazdaság újbóli felépülését.
A vezérigazgató szerint a Budapest Airport stabil lábakon áll, és a válság elmúltával képes lesz folytatni a megkezdett munkálatokat, megvalósítani nagyívű fejlesztési terveket.
A repülőteret nyitva tartjuk – szögezte le.
A továbbiakban szó szerint, változtatás nélkül közöljük Rolf Schnitzler vezérigazgató levelének szövegét.
2020. március 31. Ünnepelhettük volna akár a tavasz beköszöntét, vagy az Eiffel torony átadásának évfordulóját, vagy az első Mercedes 119. születésnapját. Vagy akár az éppen 9 éves SkyCourtot is itt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A közelmúltbeli fejlemények azonban mindent felülírtak, és ez az időszak minden bizonnyal fekete tavaszként vonul majd be a repülés történetébe.
Minden évben a tavasz első hónapjában – és különösen így Húsvét környékén – utasoktól hemzseg már a terminál. Kiutazók, beutazók, turisták és üzleti utasok tízezrei fordulnak meg naponta a repülőtéren, várnak a járataikra vagy épp a csomagjaikra. Egy évvel ezelőtt ugyanezen a napon 154 járat indult innen a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről. Ma 20. Egy évvel ezelőtt 45 701 ezer utast köszönthettünk itt Budapesten. Ma 521-et. Egy évvel ezelőtt egy jobb márciusi napon több mint 4500 autó állt a parkolóban. Ma 500 olyan autót tárolunk ingyenesen, amelyet nem tudtak elvinni külföldi utasaink. Tavaly március 31-én 72 desztinációba/városba indultak Budapestről járatok. Ma 8-ba, és azok is szinte kivétel nélkül mentesítő, magyar utasokat hazaszállító járatok, vagy kritikus egészségügyi szállítmányokat hozó cargo gépek.
Egy utasok nélküli repülőtér látványa megdöbbentő. Ugyanúgy, ahogyan sokkoló látvány Budapest turisták ezrei nélkül, az éttermek és szállodák vendégek nélkül, a tömegközlekedés utasok nélkül, az utak autók nélkül. A gazdaság húzóágazati kapkodnak levegő után, küzdve a túlélésért. Olyan kihívásokkal kell közösen szembe néznünk, amelyek próbára teszik emberségünket, szociális és társadalmi érzékenységünket, gazdasági és pénzügyi stabilitásunkat, egyéni egzisztenciánkat. A válságból való kilábalás a szokásostól eltérő gondolkodásmódot, kreativitást, és nem szokványos, innovatív megoldásokat kíván tőlünk.
Mi is, a Budapest Airportnál az új koronavírus decemberi kínai megjelenése óta folyamatosan figyeljük az előrejelzéseket, számolunk a lehetséges forgatókönyvekkel – köztük sajnos a legrosszabbakkal is. A koronavírus-járvány a légiközlekedési szektor egészét a földre kényszeríti. Teljes légitársasági flották „pihennek” a repülőterek gurulóútjain, futópályáin szerte a világon. Már most több ország kisebb, regionális repülőtere kényszerült a bezárásra a forgalom teljes leállása miatt. A repülőterek konganak az ürességtől. Sokkolóak a számok: az IATA legfrissebb előrejelzése szerint Európa a járvány idején légiközlekedési kapacitásainak 90%-át átmenetileg elveszíti; az európai repülőterek 14 milliárd eurós bevételkieséssel számolnak.
Itt, a budapesti repülőtéren is hasonlóan lesújtó a kép. Április végéig 2,5 millió ülőhely kapacitás tűnt el a budapesti repülőtér menetrendjéből, a májusi adatokat pedig egyelőre még senki nem látja előre… A Malév csődje után sok éves kemény munkával felépített útvonalhálózat egy részét valószínűleg elveszítjük, vagy legalábbis újabb évekbe telik majd visszaépíteni azt a 153 desztinációt, ami néhány hete még elérhető volt innen, Budapestről.
Tavaly elértük, sőt túlléptük az évi 16 millió utast; ezáltal új, kiemelkedő utasforgalmi rekordot állítottunk fel. Annak érdekében, hogy az egyre növekvő utasforgalmat világszínvonalon ki tudjuk szolgálni, grandiózus fejlesztési tervekkel készültünk az idei és az elkövetkező évekre: az új terminálépület, további utasmólók és egyéb ultramodern repülőtéri infrastrukturális elemek építésének megkezdése, illetve átmeneti létesítmények biztosítása az azonnali kapacitásbővítés érdekében, ami az egész repülőtér külső és belső megújítását eredményezte volna. Terveink egy részét azonban a kieső vagy eltűnő forgalom miatt most egy ideig el kell halasztanunk, és most elsősorban arra kell koncentrálnunk, hogy a járvány lecsengése után közös erővel visszaépítsük Budapest turistaforgalmát, ezzel segítve a főváros, Magyarország és a magyar gazdaság felépülését.
A korábbi évek felelős gazdálkodásának köszönhetően a Budapest Airport stabil lábakon áll, és a válság elmúltával képesek leszünk folytatni a megkezdett munkálatokat, megvalósítani nagyívű fejlesztési terveinket. Addig is azonban – a válságból való minél erősebb kilábalás és egyben munkavállalóink biztonsága érdekében – szükséges és egyben nem szokványos enyhítő intézkedéseket vezettünk be.
A repülőteret nyitva tartjuk, hiszen elkötelezettek vagyunk, hogy biztosítsuk az innen saját országukba hazautazni kívánók számára az elutazás lehetőségét, és fogadjuk a mentesítő járatokat a világ minden részéből azokkal a magyar utasokkal a fedélzetükön, akik a korlátozó intézkedések miatt leálló légiforgalom következtében külföldön rekedtek. Folyamatosan fogadjuk a cargo járatokat, amelyeknek többsége most kritikus, a járvány elleni sikeres védekezéshez elengedhetetlen egészségügyi szállítmányokat hoz Magyarországra. Az integrátorok is folytatják tevékenységüket, táplálva a dokumentumokat és árukat kiszállító futár és csomagszállító vállalatokat, így fenntartva korábbi életünk és a kereskedelem egy részét.
Szeretnénk minél több munkahelyet megvédeni, a lehető legtöbb kollégánk munkaviszonyát fenntartani. Ehhez minden szükséges intézkedést, amelyet saját hatáskörben meg tudtunk tenni, megtettünk. A repülőtér menedzsmentje 300%-os energiabefektetéssel dolgozik azon, hogy a válságot a legkisebb károkkal átvészelje, és a krízis utáni talpra állást minél hatékonyabban és gyorsabban elérje. Nagy örömmel fogadtuk, hogy – átlátva a helyzet komolyságát – ezidáig több mint 900 munkavállalónk élt a munkáltató által felkínált lehetőségekkel, és kérvényezte részmunkaidős foglalkoztatását vagy szabadságolását, az alapbér egy részének fenntartása mellett. Az ő erőfeszítéseik nagyban segítik a kialakult helyzet sikeres menedzselését, és ezért nagy köszönet jár nekik!
Mindannyian a fedélzeten vagyunk és figyelünk. Ebben a jelenlegi nehéz helyzetben különösen fontosnak tartjuk, hogy felelős munkáltató maradjunk, hogy kollégáink egészségét és anyagi biztonságát a járványhelyzetben is meg tudjuk őrizni. Ezért a Budapest Airport felső vezetése úgy döntött, hogy áprilisi fizetése jelentős részéről lemond, és több mint 60 000 eurót egy újonnan létrehozott szolidaritási alapba helyez, a BUD csoport a járvány miatt nehéz helyzetbe került vagy nehézségekkel küzdő munkatársainak megsegítésére.
Hiszünk benne, hogy együtt sikerülni fog! Mindannyiunkért, Magyarországért és a közös jövőnkért.
