A légiközlekedésnek Európában reformra van szüksége, mert az infrastruktúra költségei az egekben vannak, és a repülőterek monopol helyzetük miatt nincsenek versenyre szorítva. Ez pedig krízishez vezet, ami végső soron az utasoknak rossz – írta legutóbbi blogbejegyzésében Alexandre de Juniac, az IATA vezetője.
Szavai szerint a világ számos nagy repülőtere már most is olyan utas- és gépforgalmat kezel, amelyre nem voltak felkészülve a tervezéskor, az akkor tervezett kapacitásokat jelentősen meghaladják a mostani forgalmi adatok. Ezek között említhető a légiforgalmi irányítás is, amely Európában, Kínában és az Egyesült Államokban is jelentős kapacitáshiányokkal küzd és nehezen tudja tartani a lépést a forgalom bővülésével.
Ehhez képest a kormányok úgy tesznek, mintha minden rendben lenne és nem fektetnek pénzt a jövőbe, amely ahhoz kell, hogy a jövőben kezelni tudják az ilyen problémákat – fogalmazott de Juniac.
Kiemelte, hogy az infrastruktúra költségeiben is krízishelyzet alakult ki, és erre Európa a legjobb példa. Az elmúlt évtizedben az utasokra kivetett átlagos díj mértéke egy egyirányú jegyárban 16-ról 33 euróra nőtt, vagyis több, mint a duplája lett, miközben ugyanebben az időszakban a jegyek adótartalma csökkent. Ennek a széttartó pályának de Juniac szerint pusztán piaci okai vannak: míg a légitársaságok erős versenyre vannak késztetve, addig a repülőterek nem, mert pár példától eltekintve nincsenek versenytársaik.
Példaként említette Amszterdamot és Párizst. Schiphol (AMS) mellett nincs másik repülőtér a holland főváros körül, Párizsban pedig a két nagy repülőtérnek, Charles de Gaulle-nak (CDG) és Orlynak (ORY) pedig ugyanaz az üzemeltetője.
Ezek alapján de Juniac szerint kijelenthető, hogy a repülőterek a legkritikusabb partnerei a légitársaságoknak, mivel egymásra vannak utalva, de ha a kivetett díjakról van szó, akkor a repterek dominanciája győz, és abban is megmutatkozik, hogy a légikikötők utasokra kivetett díjai megduplázódtak.
Alexandre de Juniac azonban pozitívumként említette, hogy ezt a helyzetet már az unió is felismerte, és felülvizsgálja a repülőtéri díjakról szóló direktívát. Egy elemzés szerint ugyanis, ha a 2006-os szinten maradtak volna a reptéri díjak, akkor ma 50 millióval több utas repülne Európában, ami 238 ezer plusz állást és 50 milliárd euróval több GDP-t jelentene a mostanihoz képest.
