A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szerint a politika kezében van a légiközlekedésben használt bioüzemanyag jövője, rajtuk múlik hogy az autózásról mennyire teszik át a hangsúlyt a légiközlekedésre. A környezetvédelmi célok eléréshez erre feltétlenül szükség lenne.

Fotó: Alaska Airlines

Az IATA az AIRportal megkeresésére azt írta, 2017-ben nagyjából 15 millió liter bioüzemanyagot használtak fel a légiközlekedésben, részaránya még rendkívül alacsony, 1 százalék alatti, de ez így is hatalmas fejlődés ahhoz képest, hogy pár évvel ezelőtt még csak tesztrepüléseket hajtotta végre. 2015-ben 5 ezer, tavaly már 100 ezer jártot teljesítettek bioüzemanyaggal, ez a fejlődési ráta azonban fenntarthatatlan és ésszerűbbé is válik majd.

A fejlődésnek azonban jelenleg gátja, hogy a gyártókapacitások rendkívül korlátozottak. Ennek két oka van az IATA szerint: az egyik, hogy a gyártók az autóiparban fejlesztenek elsősorban, a másik, hogy a döntéshozók most döbbentek csak rá, hogy a légiközlekedésben sokkal hasznosabb lehetne a technológia. Az autóknál ugyanis több alternatív megoldás is elérhető már a hibrid és teljesen elektromos technológiának köszönhetően, a légiiparban azonban csak a bioüzemanyaggal tudnak játszani.

A politikusok ezt már felismerték, és elkezdték támogatni az olyan kapacitások kiépítését, amelyek a légiipari bioüzemanyag előállítását támogatják, ezért a következő 5-10 évben is fenntartható módon tud majd gyarapodni a felhasznált bioüzemanyag aránya. Fontos azonban megjegyezni, hogy az IATA taglégitársaságai csak olyan forrásból vesznek ilyen üzemanyagot, amely fenntartható forrásból származnak és nem veszélyeztetik a biodiverzitást és a környezet egyensúlyát.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Az IATA-nak azért is ilyen fontos a bioüzemanyagok témája, mert a 2050-re kitűzött emissziócsökkentési tervük kulcsa is ebben rejlik. A szervezet 2050-re a 2005-ös szint felére szeretné levinni a szén-dioxid-kibocsátást, és ebben három faktort hívnak segítségül: a hatékonyabb forgalomszervezés és a fejlődő repülőgépgyártás is hozzájárulhat a sikerhez, de a legnagyobb hányadot így is a bioüzemanyagok teszik ki.

Tapasztalataik szerint egyébként a légitársaságok előszeretettel használnak kerozinba kevert bioüzemanyagot, és hajlandóak is arra, hogy befektessenek a technológiába. Ezt példázza az is, hogy – bár van még hova fejlődni – a bioüzemanyag iránti igény egyelőre meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat.