A légiközlekedés szén-dioxid-mentesítésében kulcsszerepet játszó fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) termelése az elmúlt években ugrásszerűen növekedett, de szélesebb körű elterjedéséhez az egész iparág összefogására van szükség.
Az Európai Unió ReFuelEU Aviation rendelete szerint 2030-ra a légijármű-üzemanyagok legalább 6 százalékának fenntartható forrásból kell származnia. A Boston Consulting Group (BCG) összesen 200 vállalat több mint 500 vezetőjére kiterjedő felmérése szerint az iparági szereplők többsége kivár, ahelyett, hogy aktívan ösztönözné a fenntartható üzemanyagok elterjedését – közölte elemzéséről a tanácsadócég.
A SAF termelése az elmúlt három évben tizenkétszeresére, a 2021-es 100 millió literről 2024-re 1250 millió literre nőtt, de még így is a globális repülőgép-üzemanyag termelésének csupán alig 0,3 százalékát adja.
Az iparági szereplők vállalásai és a tényleges fejlődés között egyre nagyobb a szakadék, ezért a cégeknek össze kell fogniuk és határozott lépéseket kell tenniük, különben a 2030-ra kitűzött globális klímacélok sem teljesülnek.

Kedvezőtlen tendencia, hogy a bejelentett projektek száma a megugró energia- és működési költségek miatt 2022-ről 2023-ra 50-70 százalékkal esett vissza.
A BCG felmérésében megkérdezett vállalatok 80 százaléka optimista a 2030-ra kitűzött célok elérésével kapcsolatban, de csupán 14 százalék érzi magát felkészültnek a kihívások kezelésére.
A fejlesztésekben a repülőgépgyártók előrébb járnak, míg a légitársaságok és lízingcégek kevésbé elkötelezettek – emelte ki a tanácsadócég elemzése.
A fenntartható repülőgép-üzemanyagok szélesebb körű elterjedéséhez a kereslet aggregálása van szükség, a hosszú távú, stabil igény ugyanis csökkenti a pénzügyi kockázatokat és vonzóbbá teheti a beruházásokat.
A gyártási kapacitások növelése érdekében a BCG szorosabb együttműködést szorgalmaz az iparági szereplők között, hogy kihasználják a méretgazdaságossági előnyöket és optimalizálják a költségeket.
A BCG tanulmányából kiderül, hogy egy új SAF-üzem felépítése és teljes kapacitásra futtatása hosszú évekbe telhet, miközben a szabályozási környezet is bizonytalanságokat rejt. Jelenleg a projektek kevesebb mint 30 százaléka jut el a végső beruházási döntésig, ami tovább lassítja a piaci növekedést – derül ki az elemzésből.