Pénteken a késő esti órákban megszületett a döntés a nemzeti légitársaság újbóli állami kézbe kerüléséről a magyar kormány és a cég jelenlegi orosz tulajdonosának képviselői között. Az állam az adósság tőkévé konvertálásával 95 százalékos tulajdonos lesz, a privatizációkor kapott 32 millió eurós bankgaranciát az oroszok kifizetik, de tovább nem finanszírozzák a légitársaságot, amire jelentős átszervezés vár. A Malév napközben kezdődött közgyűlése este tízkor folytatódik, ekkor szentesítik hivatalosan is az üzletet.
A magyar állam ismét a Malév többségi tulajdonosa lehet, erről pénteken a késő esti órákban állapodtak meg a légitársaság közvetett tulajdonosával, az orosz állam kezében lévő Vnyesekonombankkal (VEB) a magyar kormány képviselői. Úgy tudjuk, az esti órákban az oroszok visszaküldték az utolsó magyar megállapodási tervezetet azzal, hogy így belemennek az üzletbe, de az alkut hivatalosan a Malév napközben kezdett, de egy szünet után este tízkor újrakezdődő közgyűlése szentesíti.
A megállapodás részletei
A lapunk birtokába került információk szerint a magyar állam tőkeemeléssel nagyjából 95 százalékos tulajdonrészt szerez a Malévban. A tőkeemelés módja az lesz, hogy – a korábban megismert [1] forgatókönyv szerint – a Malév vele szemben fennálló adósságát átkonvertálják tőkévé. Hogy ez az adósságkonvertálás csak az adó- és egyéb köztartozásokra vonatkozik-e, vagy kiterjed az állami tulajdonú Malév Vagyonkezelőnek nem fizetett díjakra is, arról még nincs információ.
A Malév-közgyűlés jóváhagyására váró megállapodástervezet szerint a 32 millió eurós (nagyjából 8,6 milliárd forintos), még a privatizációkor kapott orosz bankgaranciát lehívjuk, azt a VEB meg is fizeti. Ezen túlmenően azonban az oroszok nem vállalnak részt a Malév finanszírozásában, tehát a működésének a további pénzügyi feltételeit a magyar államnak kell biztosítania. Úgy tudjuk, arról a VEB még nem döntött, hogy a Malév vele szemben fennálló, információink szerint nagyjából 30 millió eurós (tehát valamivel több mint 8 milliárd forintos) adósságát vagy annak egy részét szintén tőkévé konvertálják-e.
Információink szerint a magyar állam a visszaállamosítás feltételéül szabta a Malév átszervezését. „A malévosok nem ülhetnek a babérjaikon, ez a mostani megállapodás egy kemény átstrukturálási folyamat része, az átstrukturálási tervet pár héten belül el kell készíteni” – fogalmazott egy forrásunk.
Brüsszelnek is eladható?
Ez utóbbi azért fontos, mert – mint arról péntek délelőtt, részben egy jogi szakvélemény alapján hírt adtunk [2] – a Malév piaci versenytársai arra készülnek, hogy az Európai Bizottság elé vigyék a reprivatizációs ügyletet. A visszaállamosítás ellenzői szerint a tartósan veszteséges légitársaságban a magyar kormány úgy szerezne tulajdonrészt, hogy azzal kimerítené az Európai Unió tiltott állami támogatásokról szóló rendelkezéseit.
Az uniós jog szerint azonban adható a nehéz helyzetbe került vállalatok megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatás. Ezért fontos a szerkezetváltási terv elkészíttetése, hiszen információink szerint Brüsszellel is azzal hagyhatjuk jóvá az ügyletet, hogy a tulajdonszerzés is egy átstrukturálási folyamat része. Ennek azonban komoly ára lesz: a szerkezetváltási támogatás jóváhagyása esetén a versenytorzítás elkerülésére a kapacitást csökkentő intézkedéseket kell hozni, ilyen lehet a szakértők szerint az eszközöktől való megfosztás vagy járatok megszüntetése. Emellett a szerkezetváltás költségeinek legalább felét az érintett cégnek kell finanszíroznia.
Államtól államig
A Malév visszaállamosításáról az elvi döntés már tavaly nyáron megszületett Budapest és Moszkva között, azóta a részletekről egyeztettek. A reprivatizációval az állam súlyos terhet vállalt magára: a légitársaság 2008 végi kötelezettségállománya 54,7 milliárd forint volt – ebből 44,6 milliárdot a rövid lejáratú kötelezettségek tettek ki –, a tavalyi első félév végén ez a szám már hetvenmilliárd forintnál tartott. A szállítóknak 2008 végén 20,48 milliárd forinttal tartozott.
A hatalmas adósságállomány mára kezelhetetlen helyzetet okozott a légitársaságnál. A 2008-as gazdálkodás eklatáns példája ennek: az üzemi veszteség már csak 10,7 milliárd forint volt, ám a teljes adózott eredmény 14,5 milliárdos mínuszt mutatott a hiteltörlesztés terhei miatt. A légitársaság és annak cégei törzsszereplői az APEH feketelistájának, bár pontos számot nem tudni, becslések szerint húszmilliárd forint környékén járnak a köztartozásai, illetve az állami cégekkel szembeni egyéb adósságai.
Ez utóbbiak hátterében részben a 2007-s privatizáció körülményei állnak. Három éve ugyanis igen olcsón, 200 millió forintért adták el a légitársaságot az orosz légiipari vállalkozó, Borisz Abramovics érdekeltségébe tartó AirBridge Zrt.-nek. A formálisan mindig magyar magánszemély(ek) többségi tulajdonában lévő cég azonban nem kapta meg a Malév márkanevet, egy gépet, valamint néhány egyéb vagyontárgyat.
Ezeket az akkor létrehozott, állami tulajdonú Malév Vagyonkezelő (MV) Kft. kapta meg, ezekért a Malévnak használati díjat kell(ett volna) fizetnie, amiből az MV egy korábbi MFB-hitelt törlesztett (volna). A Malév azonban ennek a díjnak a fizetésével is elmaradt, de az időközben az orosz légipiacon is becsődölt Abramovics nem teljesítette számos más, a privatizációkor vállalt kötelezettségét sem.
Az AIrBridge-ben Abramovicsot a múlt évben az a VEB bank váltotta, amely a magánosításkor 32 millió eurós bankgaranciát vállalt az üzletre, és nem sokkal később megkezdődtek a tárgyalások a cég visszaállamosításáról. A magyar kormányzat tavaly nyáron még azt mondta, csak úgy hajlandó megmenteni a céget, ha az oroszok is szerepet játszanak a talpraállítás finanszírozásába. Ebből azonban végül engedni kellett, igaz, információink szerint részben ennek fejében vállalták az oroszok a bankgarancia megfizetését.
Második kudarc a magánszférában
A mai döntéssel a Malév második, az előzőnél is rövidebb idejű magántulajdonban töltött időszaka zárult le. A légitársaságot először 1992-ben privatizálták, akkor az olasz Alitalia volt a vevője. Azonban 1997 végén magyar bankok visszavásárolták, majd ismét állami tulajdonba adták a céget. A következő tíz évben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elődje, az ÁPV Zrt. többször próbálta eladni, mígnem 2007 elején sikerült vevőt találnia.
A légitársaság megmentése – hiszen az állami szerepvállalás, az adósságok egy részének elengedése nélkül valószínűleg csődbe ment volna a cég – nemcsak a pénzükre váró beszállítóknak és a néhány ezer Malév-dolgozónak fontos. „A Budapest Airportnak és a reptéren dolgozó tizenháromezer embernek rendkívül súlyos, közel katasztrofális lenne a Malév megszűnése” – nyilatkozta még ősszel lapunknak Hardy Mihály, a BA Zrt. kommunikációs igazgatója. Jelenleg a Malév adja a ferihegyi reptéren az utasforgalom nagyjából negyven százalékát, vagyis a kiesése majdnem felére csökkentené a forgalmat és számos úticélra csak a nemzeti légitársaság közlekedtet járatokat.
Forrás: http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/02 … t_a_malev/
