A Magyarország Barátai Alapítvány szombaton, Budapesten megrendezett konferenciáján Orbán Viktor miniszterelnök egy kérdésre adott válaszában beszélt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fejlesztéséről. A miniszterelnök elmondta, hogy az államnak ki kell egyezni az “új tulajdonosokkal” és közösen, egy nagyszabású fejlesztési tervet kell készíteni, különben a repülőtér eléri fejlődési korlátait.

“Az államnak és a repülőtér tulajdonosainak közösen kell kidolgozni egy nagyszabású fejlesztési tervet, különben a repülőtér eléri fejlődési korlátait.” – számolt be a közmédia híradója.

A miniszterelnök Magyarország Barátai Alapítvány szombaton, Budapesten megrendezett konferenciáján egy hallgató kérdésre adott válaszában beszélt a kormány a repülőtérhez fűződő viszonyáról és a repülőtér fejlesztésének lehetőségeiről.

“Fel kell keressük a reptér tulajdonosait, mert ott a területek mind a mi kezünkben vannak, nélkülünk nem lehet fejleszteni és az államnak ki kell egyezni az új tulajdonosokkal.” – jelentette ki Orbán Viktor.

“Nagyvonalú repülőtér-fejlesztési koncepciót kell létrehoznunk, mert ha Bécs annyival előttünk marad, mint amennyivel most előttünk van, nem tudunk felzárkózni Közép-Európában.” – tette hozzá a miniszterelnök a közmédia által kiemelt két mondatban.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

A miniszterelnök által elmondottak a légiközlekedési iparág számára bizakodásra adhatnak okot. A Malév csődjét követően a repülőtér igen nehéz helyzetbe került, a fejlesztések leálltak, a kormány és a Budapest Airport, valamint annak külföldi tulajdonosai között meglehetősen fagyos volt a viszony. Az előző kabinet vagyonpolitikáért felelős államtitkára 2014. januárjában még úgy nyilatkozott, hogy a kormány nem mondott le a Budapest Airport visszavételéről, ám a reptér-szerződés újratárgyalása a következő kormányzati ciklusra marad. A miniszterelnök szavai ehhez képest egy új stratégiáról árulkodnak.

Dőlnek a rekordok…

A repülőtér utasszáma decemberben lépte át a 9 milliót. (Fotó: AIRportal.hu) | © AIRportal.hu

A repülőtér utasszáma decemberben lépte át a 9 milliót. (Fotó: AIRportal.hu)

A repülőtérnek Malév-csőd utáni krízis helyzetből a tavalyi évben sikerült kiverekednie magát. Ferihegy utasszáma 2014-ben megdöntött minden eddigi rekordot és túlszárnyalta a Malév működésének utolsó teljes évében, 2011-ben elért számokat is. A magyar főváros repülőtere az elmúlt évben 9,15 millió utast szolgált ki, ami tekintélyes, 7,5 %-os növekedést jelent 2013-hoz képest, számos új járat nyílt meg.

A kedvező trendek 2015-ben is folytatódtak, az év első három hónapja minden idők legerősebb évkezdete volt Ferihegyen az utasszámok tekintetében. A Budapest Airport termináljain majdnem kétmillió utas érkezett és indult az első negyedévben. A 2015-ös évre a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport a 9,6 milliós utasszám elérését tűzte ki célul.

„Ez a dinamikus növekedés lehetővé teszi a számunkra, hogy folytassuk repülőtér-fejlesztési és modernizációs programunkat, amelynek keretében csak az idén több mint 5 milliárd forintot (kb. 15 millió eurót) fordítunk beruházásokra. A Wizz Air számára új repülőgép-karbantartó hangárt építünk a repülőtér területén, és a műszeres leszállító rendszerünket (ILS) is felújítjuk.” – mondta Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója januárban.

…de a további fejlődéshez ennél még nagyobb beruházások szükségesek

A Budapest Airport korábbi, a Malév csődöt megelőző terveiben is szerepeltek a pierek, mindkét - schengeni és non-schengeni - terminálon is. (Grafika: Budapest Airport) | © AIRportal.hu

A Budapest Airport korábbi, a Malév csődöt megelőző terveiben is szerepeltek a pierek, mindkét – schengeni és non-schengeni – terminálon is. (Grafika: Budapest Airport)

Amennyiben a repülőtér üzemeltető és a kormány a budapesti repülőtér a magyar gazdaságban betöltött szerepének erősítésére és a régiós konkurenciával szembeni versenyképesség javítására törekszik ahhoz nem elég egy egy állóhelyes hangár felépítése és az utóbbi években már gyakori hibákkal küszködő ILS rendszer felújítása. Ahogy a miniszterelnök is mondta, “nagyszabású” beruházásokra lesz szükség Ferihegyen.

Az ún. légi oldalon egyre inkább égetővé válik a diszkont légitársaságok számára 2012-ben felépített bádog-épületek, vagyis a repülőtér üzemeltetése szempontjából rendkívül előnytelen, a Malév-csődöt követően sebtiben létrehozott, ideiglenes infrastruktúra mihamarabbi kiváltása.

Olyan mólókat – avagy pier-eket – kell építeni, melyeknél új, “terminál közeli”, utashíddal ellátott és szélestörzsű repülőgépek kiszolgálására is alkalmas állóhelyek jöhetnek létre.

A Budapest Airport kész tervekkel rendelkezik egy nyolc új repülőgép állóhelyet is magába foglaló móló építésére, hiszen ezt a SkyCourt felépítését követően meg akarták építeni. A kivitelezés 2016-ban kezdődhet meg, amennyiben a repülőtér tulajdonosai jóváhagyják 10 millió euró beruházás-igényű a projektet.

Az utasszám a következő 5 évben várható további növekedése a terminálok földi oldalán is komoly fejlesztéseket tesz majd szükségessé. Jelentősen bővíteni kell majd a check-in pultok és az utasok biztonsági átvizsgálására szolgáló folyosók számát, amennyiben a repülőtér éves utasszáma eléri az éves 11-12 milliós szinteket.

Egyes forgalmasabb időszakokban a hosszabb sorok elkerülése végett azonban már most is több check-in pultra és utasbiztonsági folyosóra lenne szükség a jelenleginél, ha a Budapest Airport javítani akar az utasok elégedettségén, vagy meg akarja őrizni a reptér az európai átlagnál jobb megítélését.

A terminál-móló és a beszállító kapacitás bővítése mellett szükség lenne a forgalmi előtér bővítésére, azaz új repülőgép állóhelyek létrehozására, az új forgalmi előtér layout-jához alkalmazkodva az optimális gurulóút-hálózat és gurulási nyomvonalak kijelölésére, valamint az egyre rosszabb állapotú egyes (13R/31L jelű) futópálya és a hozzá kapcsolódó, szintén rossz állapotú gurulóutak felújításának megkezdésére.

Fejleszteni kell a közlekedési kapcsolatokat

Dugó a gyorsforgalmin. (Fotó: AIRportal.hu) | © AIRportal.hu

Dugó a gyorsforgalmin. (Fotó: AIRportal.hu)

A repülőtér utasszámának fejlődése egyre inkább a kötött pályás közlekedési kapcsolatért kiált, melyet az évek óta halogat az aktuális kormányzat. A repülőtérre érkező és az onnan induló utasok számára is jelentősen megkönnyítené a repülőtérre történő kulturált eljutást egy a 2-es terminált a belvárossal összekötő vasútvonal vagy metró.

Ugyanakkor az államnak valamit lépnie kell a számos ember életét követelő repülőtéri gyorsforgalmi út megújításával kapcsolatban is. Az ország nemzetközi repülőterét és a belvárost összekötő, kétszer egy sávos, szalagkorlátok közé szorított úton sok a súlyos baleset és a dugó. Az út minősége és áteresztő képessége is jelentősen az elvárható szint alatt van.

Emellett a repülőtér parkolóinak kapacitását szükséges lenne bővíteni, akár egy több szintes parkolóház kialakításával, mert a jelenlegi helyek a nyári időszakban, az ünnepek környékén és a hosszú hétvégéken sokszor csurig vannak, az utasoknak akár 10-12 percet kell a járművüktől a terminálig gyalogolni.

Ideje lenne kivenni a fiókból a Cargo City terveit is

Hosszú évek stagnálása után a gazdasági fellendülés felszálló pályára állította a légi teheráru szállítást is, számolt be közleményében a Budapest Airport a múlt héten.

„Kitartóan dolgozunk azon, hogy egyre több cargo-légitársaság válassza Budapestet célpontjául, hiszen a nagy nyugat-európai repülőterek túlzsúfoltak és egyre nehezebb szabad kapacitást találni náluk.” – emlékeztetett René Droese, a Budapest Airport ingatlangazdálkodási igazgatója.

Hozzátette: „Budapesten minden feltétel adott ahhoz, hogy Közép-Európa vezető cargo-elosztó repülőterét fejlesszük ki, hiszen egyre több gép landol nálunk a Távol-Keletről, ahová a magyar elektronikai- és gyógyszeripar, a gépgyártás és más területek világszínvonalú termékeit szállítják vissza. A „keleti nyitás” gazdasági útvonalai a budapesti repülőtéren keresztül vezetnek.”

Az egyelőre csak látványterveken létező Cargo City

 | © AIRportal.hu

 | © AIRportal.hu

Ez így igaz, azonban a repülőtér légiáru-forgalmának további élénkítéséhez a Budapest Airportnak le kellene porolni a Cargo City – közvetlen a Malév leállása után – félretett terveit. A repülőtér cargo-elosztó funkció megalapozásához elengedhetetlen a szükséges infrastruktúra, azaz a Cargo City megépítése.

A légiáru-kicserélő központ létrehozásához új, megfelelő kapacitású és minőségű raktár- és irodaépületet és több hozzá kapcsolódó szélestörzsű repülőgépek fogadására is alkalmas állóhelyeket kell létrehozni. Ha a Cargo City első (következő, ha a posta épületét is ide számítjuk) üteme elkészül, akkor tényleg minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy a Budapest Airport versenyképes legyen a régiós konkurenciával szemben cargo fronton is.

Akarat, együttműködés és források kellenének – MOST!

Üdvözlendő, hogy a miniszterelnök elismeri a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából betöltött kulcsszerepét és az elmúlt évek egyik legelőremutatóbb gondolata a kormányzat részéről, hogy “Az államnak és a repülőtér tulajdonosainak közösen kell kidolgozni egy nagyszabású fejlesztési tervet, különben a repülőtér eléri fejlődési korlátait.”

A kiegyezésre és nagyszabású fejlesztési tervek kidolgozására azonban nincsenek újabb évek, mert a repülőtér már most elérte a fejlődésének korlátait. Az egymásra várás, kivárás, kifárasztás és kivéreztetés ideje lejárt, ha Magyarország és Budapest labdába akar még rúgni a légiközlekedés bármely területén, most kell cselekedni.

Az utasszám, a légiáru forgalom és a repülőgép-mozgások számának növekedésével, egyre jobban kezd recsegni-ropogni a jelenlegi infrastruktúra, a fejlesztések hiányában sok az elszalasztott lehetőség. Mindez a régiós konkurenciával szemben komoly versenyhátrányt jelent már most és fokozottan hátrányt jelenthet a következő években is a repülőtér, a magyar gazdaság és egész Magyarország számára, amennyiben nem lesz nagyon gyors a “kiegyezés”.

Kövess minket a közösségi médiában, és iratkozz fel napi hírösszefoglalónkra!
Hasznos, érdekes volt amit olvastál? Már egy újság árával támogathatod az AIRportal.hu működését!