Új, markáns környezetvédelmi és zajcsökkentési stratégiával rukkolt elő az amszterdami repülőtér, valamint feladja az újabb futópálya építésére vonatkozó terveit. A KLM tiltakozik, hogy az üzemeltető egyoldalúan terjeszt elő javaslatokat.
Schiphol egy olyan rendszer bevezetését tervezi, amely a párizsi klímamegállapodással összhangban a zaj- és a szén-dioxid-kibocsátás strukturális csökkentésére összpontosít, nem pedig a gépmozgások számát veszi figyelembe.
A reptérüzemeltető első javaslata az éjszakai zárás, ami azt jelentené, hogy 0 és 6 óra között nem szállhatna fel, 0 és 5 óra között pedig nem szállhatna le egyetlen járat sem.
Ezzel éves szinten tízezerrel csökkenne az éjszakai időszakban közlekedő járatok száma, sőt korlátoznák azt, hogy a légitársaságok közvetlenül az éjszakai reptérzár kezdete elé, vagy a vége után, a kora reggeli időszakra csoportosítsák át az érintett járataikat.
Emellett a nagyobb zajkibocsátású típusokra vonatkozó előírásokat fokozatosan szigorítanák, a magánrepülőgépeket pedig teljesen ki is tiltanák.
Utóbbit azzal indokolja az üzemeltető cég, hogy ezek aránytalanul nagy zajterhelést és egy utasra vetítve mintegy hússzor nagyobb szén-dioxid-kibocsátást okoznak, mint a kereskedelmi járatok, sőt ezek forgalmának 30-50 százaléka olyan nyaralóhelyekre irányul, ahova elérhető kereskedelmi járat is. A szigorítás természetesen nem érintené az olyan jellegű kisgépes forgalmat, mint a rendőrségi és mentőjáratok.
A három intézkedés legkésőbb 2025-2026-ban lépne életbe, a repülőtér szorgalmazza, hogy a kormány ezt a rendszert foglalja törvénybe. Azt várják, hogy Schiphol környékén a súlyos kellemetlenségeket tapasztaló emberek száma körülbelül 17 százalékkal (mintegy 17 500 fővel), a komoly alvászavarokat tapasztaló helyi lakosok száma pedig 54 százalékkal (nagyjából 13 000 fővel) csökken majd.
Az üzemeltető egyúttal azt is közölte, hogy lemond a jelenlegi, Kaagbaan nevű (06/24 jelű) futópályával párhuzamos újabb pálya építésének tervéről, az erre a célra Rozenburg, Rijsenhout és Schiphol-Rijk térségében kijelölt fejlesztési terület fenntartására vonatkozó intézkedés visszavonását kéri a kormánytól.
A repülőtér üzemeltetője ehelyett 2030-ig összesen 70 millió eurót helyezne el egy környezetvédelmi alapban, amelyből zajszigetelési és területfejlesztési programokat finanszíroznának a kormányzattal együttműködésben.
Schiphol ugyanakkor meg kívánja óvni a repülőtér légiáru-szállítási központ szerepét azzal, hogy az éves szinten rendelkezésre álló fel- és leszállási résidők 2,5 százalékát a cargo-járatoknak tartaná fenn.
Ezt azzal indokolja, hogy az áruszállítás viszonylag sok munkahelyet biztosít, értékes a gazdaság és az üzleti környezet szempontjából. Ugyanakkor a cargo-járatokra is vonatkozni fog a szigorúbb zajkibocsátási szabály és az éjszakai zárlat.
Az üzemeltető javaslatait a repülőtér forgalmának jelentős részét adó KLM megdöbbentőnek nevezte, mondván, Schiphol az érintett iparági szereplők bevonása nélkül, egyoldalúan terjeszt elő olyan javaslatokat, amelyek messzemenő következményekkel járnak a légitársaságokra nézve. Emiatt az Európai Unió kiegyensúlyozott eljárásra vonatkozó irányelvei szerinti vizsgálatot kezdeményez.
Az ügy előzménye, hogy a holland kormányzat 2023 novemberétől éves szinten 460 000-re csökkentené a le- és felszállások számát a repülőtéren a jelenlegi 500 000-ről, aztán 2024-től még tovább, évi 440 000-re. A KLM több másik légitársasággal közösen gyorsított eljárásban, bíróságon támadta meg a kormányzat általuk egyoldalúnak és politikainak nevezett döntését, amely szerintük nem veszi figyelembe a zajcsökkentésre irányuló alternatív és működőképes megoldásokat.
Frissítés: ez utóbbi üggyel kapcsolatos fejlemény, hogy április 5-én egy holland bíróság a légitársaságok keresetének adott igazat, így a holland kormány nem korlátozhatja idén ősztől évi 460 000-re a le- és felszállások számát Schipholon. Az ítélet szerint ilyet csak akkor lehet bevezetni, ha a zajcsökkentést célzó egyéb intézkedések nem hozták meg az elvárt eredményt.
