A Malév GH és a Wizz Air közti üzleti vita állhat a légitársaság június 22-i, többórás késései mögött – értesült a Magyar Nemzet.
A napilap birtokába került információk szerint a Malév GH, mint a Wizz Air budapesti földi kiszolgálója magasabb árat szeretett volna kialkudni a munkáért annak ellenére, hogy a Wizzel kötött megállapodásuk 2020-ig érvényben van. A légicég eleinte elutasította a Malév áremelési javaslatát, majd pályázaton keresett partnert arra az esetre, ha a földi kiszolgáló leállna. Ezen a meghívásos pályázaton az MGH nem indulhatott, három budapesti versenytársa viszont igen.
A Wizz számításai azonban a Magyar Nemzet szerint nem jöttek be, mert magasabb árakat kapott, így folytatódhatott az alkudozás az MGH-val. Több hónapja tartottak már a viták, majd a Budapest Airport olyan jelzést kapott június 21-én az MGH tulajdonosától, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől, hogy a földi kiszolgáló másnap megrendelők hiányában leáll.
Erre reagálva válságtanácskozást hívtak össze a repülőtéren a földi kiszolgálók és a Wizz részvételével, a leállással való fenyegetés viszont blöff volt, másnap munkába álltak, de a Wizz járatoknál jelentős csúszások voltak: 1-2 órás késéssel tudtak csak járatot indítani.
Pár nappal később az MGH vezérigazgatója, Herczog Péter egy a lap birtokába került levélben már arról tájékoztatta a dolgozókat, hogy elnyerték a Wizz Air megbízását. Váradi József, a légitársaság vezérigazgatója a lapnak azt mondta, személyesen garantálja, hogy nincs összefüggés az MGH-s megállapodás a 22-i késések között. Ugyanakkor belső vizsgálatot rendel el, hogy kiderüljön, személyi, vagy technikai okai voltak-e a 22-i késéseknek.
A lap szerint a Malév Ground Handling a korábbi 310 eurós gépenkénti kiszolgálási díjat 420 euróra tornászta fel, ez az éves szinten 370 millió forintos pluszbevétel azonban nem sokat segít a milliárdos veszteségekkel küzdő, állami tulajdonú kiszolgálón.
