A Wizz Air fapados légitársaság ma kiadott állásfoglalásában azt taglalja, hogy miért nem lesz életképes a Sólyom Airways. A sajtónak kiküldött közlemény szerint a Wizz Airhez az elmúlt hetekben számos megkeresés érkezett, hogy kommentálja a magyar polgári légiközlekedést érintő híreket.

A Wizz Air azt írja közleményében, hogy „általában nem foglalunk állást a versenytársakkal kapcsolatban, de mivel a magyar légiközlekedés kiemelt szereplői vagyunk, és folyamatosan fejlődése érdekében dolgozunk, így ebben az esetben megosztjuk szakembereink véleményét a témában.”

A Wizz Air állásfoglalásában kiemeli, hogy az elmúlt években számos alultőkésített légitársaság ment csődbe. Minden ilyen esemény jelentős számú utasra van negatív hatással és bizonyosan aláássa a légiközlekedési piac iránti fogyasztói bizalmat, ezáltal gátolja az adott ország légiközlekedésének fejlődését és negatívan hat annak reputációjára is.

A pénzügyi források hiánya abban is megnyilvánulhat, hogy egy légitársaság elavult repülőgépek beszerzésére kényszerül. Kiemelik, hogy a régi gépek hajtóműve nagyobb zaj- és légszennyezést okoz, mint a nemrég kifejlesztett hajtóművek, amelyeket azzal a céllal terveztek, hogy kevesebb üzemanyagot fogyasszanak és kevesebb zajt bocsássanak ki. A Sólyom Airways által repülni kívánt Boeing 737-500-as repülőgépekről pedig úgy vélekednek, hogy a magyar polgári légiközlekedésnek semmiképpen sem lehet érdeke, hogy az öreg és nem hatékony repülők üzemeltetéséről legyen ismert.

A Wizz Air állásfoglalása vágatlanul

Sem a Sólyomról, sem a Hungarian World Airwaysről, sem más jövőbeni kezdeményezésről nem érdemes beszélni mindaddig, amíg valamelyikből tényleg légitársaság nem lesz.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Sokkal inkább azokat a jelenségeket érdemes megvitatni, amelyek a jelenlegi kezdeményezések kapcsán kerültek napirendre.

1) Az újonnan induló légitársaságok túlnyomó többsége vagy soha nem száll fel vagy néhány éven belül csődbe megy. A csőd akkor éri el ezeket a vállalkozásokat, amikor nem tudják fizetni a számlákat és valamelyik a létfontosságú szolgáltatást biztosító partnerek közül úgy dönt, meghúzza a ravaszt.

A Wizz Airnek több tíz millió eurónyi tőkére illetve tőke jellegű finanszírozási formára volt szüksége ahhoz, hogy pénzügyileg kézben tartsa a kezdeti időszakot, mindezt akkor, amikor az európai gazdaság szárnyalt és feleannyiba sem került az olaj, mint ma. A jelenlegi gazdasági stagnálás, a magas olajárak és a légitársaságok közti sokkal erősebb verseny miatt a szükséges tőke még magasabb, mint néhány éve volt.

Akik nem rendelkeznek megfelelő tőkebefektetéssel, azoknak nincs reális esélyük bekerülni azon kevesek közé, akik nem mennek csődbe néhány éven belül. Az elmúlt években számos alultőkésített légitársaság ment csődbe. Minden ilyen esemény jelentős számú utasra van negatív hatással és bizonyosan aláássa a légiközlekedési piac iránti fogyasztói bizalmat, ezáltal gátolja az adott ország légiközlekedésének fejlődését és negatívan hat annak reputációjára is.

2) Egy elavult flotta kérdéseket vet fel a működési biztonság és a hatékonyság kapcsán. A pénzügyi források hiánya abban is megnyilvánulhat, hogy egy légitársaság elavult repülőgépek beszerzésére kényszerül. Egy 20-30 éves repülőgép fenntartási költsége sokkal magasabb, mint az olyan új repülőgépeké, mint amilyenek a Wizz Air jelenleg 3,8 éves átlagéletkorú Airbus A320-as flottáját is alkotják. A magas fenntartási költségek tovább gyengítik a versenyképességet.

Egy szék üzemeltetési költsége is magasabb, mint az új repülőgépek esetében, mivel az elavult technológia miatt az üzemanyag-fogyasztás is magasabb, ráadásul a régi gépeken kevesebb szék van a két osztályra bontott ülőhely elhelyezésnek köszönhetően. A régi gépek hajtóműve nagyobb zaj- és légszennyezést okoz, mint a nemrég kifejlesztett hajtóművek, amelyeket azzal a céllal terveztek, hogy kevesebb üzemanyagot fogyasszanak és kevesebb zajt bocsássanak ki. A magyar polgári légiközlekedésnek semmiképpen sem lehet érdeke, hogy az öreg és nem hatékony repülők üzemeltetéséről legyen ismert.

3) Számos hagyományos légitársaság felismerte, hogy változtatniuk kell az üzleti modelljükön ahhoz, hogy megőrizzék versenyképességüket. Az Air France és a KLM nem rég vezette be a poggyászdíjat és tette fizetőssé az étkezést, ez utóbbit a lengyel LOT szintén bevezeti, míg a Lufthansa európai járatait átadta diszkont leányvállalatának, a Germanwingsnek. A nemzeti légitársaságok ezekkel a bátortalan lépésekkel próbálnak alkalmazkodni a megváltozott üzleti környezethez. A magasabb költségszintjük, amit részben az öregedő flottájuk tart magasan, nem eredményez alacsony viteldíjakat.

4) A légiközlekedési hatóság jogi kötelezettsége ellenőrizni, hogy egy új légitársaság rendelkezik-e a működéshez szükséges műszaki és pénzügyi háttérrel. Pontosan a fent leírt kockázatok elkerülése vagy csökkentése végett a légitársaságokat felügyelő hatóság felelőssége megvizsgálni a légitársaság pénzügyi hátterét is. Az érvényben lévő szabályozás értelmében egy induló légitársaságnak három havi költség készpénzes fedezetével kell rendelkeznie. Ennek az előírásnak a célja, hogy védje az utasok érdekeit. Egy légitársaság váratlan bukását a felügyeleti hatóság által tanúsított kellő körültekintés akadályozza meg.

A Wizz Air állásfoglalása egy hosszú listát is tartalmaz az elmúlt években csődbe ment légitársaságokról és belinkelik a Wikipedia a tönkre ment légitársaságok listáját tartalmazó cikkét is.

Kövess minket a közösségi médiában, és iratkozz fel napi hírösszefoglalónkra!
Hasznos, érdekes volt amit olvastál? Már egy újság árával támogathatod az AIRportal.hu működését!