A Mercedes gyárhoz kötődő utas- és áruforgalom mellett egyéb áruszállító járatok is Kecskemétre érkezhetnének, sőt diszkont járatokat is átvenne a kettős hasznosítású repülőtér Budapesttől az alacsonyabb illetékek miatt, de az iparághoz kapcsolódó vállalkozások (pl. légijármű-javítás, -festés) is működhetnek majd a jelenlegi katonai bázis területén.
Polgári terminál kialakítását tervezik a kecskeméti repülőtéren értesült a Magyar Idők. A Honvédelmi Minisztérium a lapnak megerősítette, hogy a kecskeméti repülőtér kettős (katonai-polgári) hasznosításának előkészítése folyik.
Tájékoztatásuk szerint a fejlesztéshez nemcsak infrastrukturális beruházások kellenek, hanem adoptálni kell az Európai Unió előírásainak megfelelő eljárásokat is.
A polgári terminál kialakítása – a Modern városok program részeként – a civil üzemeltető feladata, de ez a katonai bázis működését semmilyen formában nem befolyásolja – közölte a tárca sajtóosztálya.
A Magyar Honvédség repülőbázisainak modernizálása, fejlesztése ettől függetlenül, NATO- és nemzeti erőforrások bevonásával valósul meg.
A kecskeméti légibázis polgári hasznosításának terve nem új keletű, már 2016. februárjában beszámoltunk arról, hogy a miniszterelnök azt mondta, hogy egy polgári célokat szolgáló, új futópályát építenének a repülőtérre. Egy évvel később pedig arról érkeztek hírek, hogy 2017-ben 2,69 milliárd forintot, idén pedig további 2,86 milliárdot biztosít a kormány a kecskeméti repülőtéren a polgári célú fejlesztésre és egyes katonai funkciók áttelepítésére.
Az akkori tervek szerint a polgári rész az északi – északnyugati oldalon kapna helyet, az északi elkerülő út felé eső részen, amely azért is előnyös lenne, mert egy bekötőúttal és egy felhajtóval a 445-ösre a reptérről gyorsan elérhető lenne az autópálya is (és fordítva).
A polgári üzemeltetéshez szükséges beruházások között szerepel a polgári utasforgalmi terminál, cargo/teheráru raktár kialakítása, üzemanyag-tárolók létesítése, valamint a közműhálózat fejlesztése és biztonsági kommunikációs rendszerek kiépítése is.
2017. szeptemberében a Magyar Közlönyben megjelent információk szerint a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Modern városok program keretében megvalósuló kecskeméti repülőtér-fejlesztést. Az állam a projekthez öt és fél milliárd forintot biztosít.
Konkurenciát jelenthet majd egyszer a Budapest Airportnak is
A Magyar Idők elemzése szerint egy katonai repülőtér vegyes hasznosítására irányuló korszerűsítés a régió jelentős gazdasági, infrastrukturális fejlődését is eredményezheti. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol jól működő regionális repülőterek vannak, ott szívesebben választanak telephelyet újabb vállalatok is. A cégeknek ugyanakkor nélkülözhetetlen a telephelyeik közötti logisztikai kapcsolat a légi szállítást igénylő termékek esetében.
A szakemberek szerint a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret használó fapados légitársaságok, illetve aircargo vállalatok is nagyobb arányban választanák közvetlenül a vegyes hasznosítású repülőtereket, ha a különböző illetékek a budapesti repülőtérnél jelentősebben alacsonyabbak lennének. Egy katonai repülőtér kettős hasznosítása a Budapest-központúság csökkentésének egyik eszköze is lehet.
A polgári zóna létesítése egy katonai repülőtéren önmagában is jelentős vonzerő az olyan, úgynevezett kapcsolt vállalkozásoknak, amelyek a repüléssel összefüggő tevékenységekre vagy a logisztikai feladatok ellátására specializálódtak – írják a Honvédségi Szemlében is megjelent elemzésekben.
A polgári zónában vagy annak közvetlen közelében megjelenhetnek a repülőgépiparhoz kapcsolódó vállalkozások, például a légijármű-javítás, az alkatrész-forgalmazás, a légijármű-festés, a légijármű-takarítás, a multimodális szállítás, az átrakodás, a raktározás, a készletezés, a személy-, kis és közepes tömegű áruszállítás.
