Még májusban felszáll majd a Mi-8 szállítóhelikopter modernizált változatának, a Mi-38-nak a katonai feladatokra optimalizált verziója.
Ebben a hónapban felszállhat a Kazanyban elsőként elkészült Mil Mi-38 prototípus, így még nyár előtt megkezdődhetnek a repülési tesztek, és a típus akár idén hadrendbe állhat Oroszországban.
Az orosz Védelmi Minisztérium követelményrendszere alapján fejlesztett forgószárnyas az alapváltozatnál több üzemanyag befogadására képes, ezért hatótávolsága is jóval nagyobb. Emellett pedig felszerelhető a katonai csapatok közötti kommunikációra használt berendezésekkel, és rögzíthetőek rá külső függesztőpilonok, melyekre hadieszközök széles tárháza szerelhető fel.
Amennyiben minden a tervek szerint alakul, és a módosított berendezésekkel felszerelt változat tanusítása időben lezárul, úgy az egyetlen megrendelő, az orosz Védelmi Minisztérium még idén átveheti az első Mi-38T-t – írja a Russian Aviation.
Kevés megrendelő, fejlesztés rohamléptekben
A Mil tervezőiroda jogelődje, az OKB-329 az ötvenes évek végén az akkori szovjet vezetés megbízására kezdte meg egy 1,5-2 tonna teherbírású szállítóhelikopter tervezését.
A prototípus 1961-ben hajtotta végre első repülését, a berepülési program lezárultával pedig 1967-ben indult meg a típus sorozatgyártása.
Mint az a szovjet és orosz típusok esetében megszokott, számos alváltozat készült, a különböző módosítások közötti kisebb-nagyobb különbségek sokszor már-már követhetetlenek.
Legutóbb a Mi-8-asból kifejlesztett Mi-17 szállítóhelikopter legújabb, az alaptípushoz képest nyolcvan ponton módosított változata, a Mi-171A2 készült el, melynek Szibériában zajló teszteléséről bővebben itt írtunk.
Az alapváltozatú Mi-38-as 2003-ban szállt fel először, berepülési programja nagyon elhúzódott, 2015-ben zárult csak le. Olyan polgári megrendelőt pedig, aki kötelező érvényű szerződést írt alá a forgószárnyasra, csak tavaly sikerült találni.
A típuscsalád fejlesztése jelenleg is több irányban folyik, az oroszok szeretnék elérni a hasonló méretű nyugati helikopterek szintjét minden tekintetben, a gépek ugyanis – mint nemrég kiderült a légierő egyik pilótájától – harctéri alkalmazhatóságban, pilótatámogatásban messze el vannak maradva vetélytársaiktól.
