Az Air Baltic révén Riga az utóbbi időben az észak-európai régió egyik fontos átszállóközpontjává fejlődött, Lettország nemzeti légitársaságának köszönhetően pedig kapcsolatai évről évre fejlődnek.
A repülőtér jelentőségét jól jelzi, hogy 2018-ban 7 milliónál is több utast szolgált ki, ami a teljes balti régió forgalmának csaknem felét jelenti.
Ebből oroszlánrészt tesz ki az Air Baltic utasszáma, amely tavaly már 4,1 millió volt. Az idei első féléves statisztikák is hasonló képet festenek: 3,5 millió utasból 2 millió a nemzeti légitársaság gépein érkezett vagy indult, amely 57%-os piaci részesedést jelent, nagyarányú átszálló forgalommal. A kimutatás szerint a második legnagyobb Ryanair is csak tizennégy százalékos részesedéssel bír.
A reptér egyetlen terminálja két, üvegezett falú utashidakkal felszerelt mólóval rendelkezik, kifejezetten Airbus A220 és A320, illetve Boeing 737 kategóriájú gépek kiszolgálására, mivel nagyobb repülőgépeket nem is fogadnak menetrend szerint.
Eltévedni szinte lehetetlen, aki azonban a logikus felépítésű épületben is nehezen ismeri ki magát, annak minden lehetséges helyen táblák segítik megtalálni a saját beszállókapuját.
A nemzetközi reptereken szokásos éttermeket és boltokat út közben, a folyosó két oldalán lehet megtalálni, külön csarnok nincs kialakítva számukra, áraik azonban a városi boltokéhoz képest jelentősen magasabbak. A terminálon külön várók nincsenek, a helyi cégek nem tartanak fent ilyen termeket.
A déli oldalon, a karbantartó hangárok és a futópálya közötti területen helyet kapott számos külső állóhely is, ezeket csak csúcsidőben, reggel és kora délután használják a sugárhajtású gépek kiszolgálására, amikor azok nem férnek el a terminálnál. Utazáskor a D vagy E kapumegjelölés, illetve az Air Baltic-nál Bombardier Dash 8 Q400-al teljesített járat esetén számíthatunk buszos beszállításra.
Ennek oka, hogy a típus sajátos ajtókialakítása, az abba beépített lépcső miatt nem alkalmas az utashidas állóhelyekre, a helyi csúcsidőben – kora reggel és kora délután – ezért inkább a külső állóhelyekre állítják őket, hogy minél magasabb kihasználtsággal üzemelhessenek az utashidas állóhelyek.
A gyalogos beszállítási módszert Rigában kizárólag az ultra diszkont légitársaságok, a Wizz Air és a Ryanair alkalmazzák, ezek naponta néhány járatot üzemeltetnek nyugat-európai repterek irányába.
Lettország fővárosa a balti térség forgalmának gyűjtőhelyéül is szolgál, a rosszabb kapcsolatokkal rendelkező Tallinnból és Vilniusból is sokan érkeznek ide továbbutazás céljából, mind földi, mind pedig légi úton.
A reptér rendszeres budapesti utasoknak tartogathat ismerős, kelet-európai sajátosságokat is például a várossal való kapcsolatot és a terminálon kívüli létesítményeket illetően. A magyar fővároshoz hasonlóan a belváros és a reptér között kizárólag közúton lehet közlekedni, vasúti kapcsolat nincs, bár az ottani forgalom ezt nem is indokolja.
Amennyiben az autóbérlés és így a parkolók használata mellett dönt valaki, 10-15 perces sétára kell számítania a parkolótól, cserébe az itt is jelenlévő, nemzetközi autókölcsönző cégek nyújtotta kényelemért.
Az AIRportal az Air Baltic légitársaság meghívására utazott Rigába, és tekintett be a reptér napi üzemelésébe, de a cikk tartalmát a légitársaság semmilyen módon nem befolyásolta.
