Nem elég, hogy az olajárak miatt egyre nehezebb a légitársaságok helyzete, a Trump által hirdetett kínai árháború még tovább súlyosbítja a kínai légitársaságok helyzetét. Eközben kínai az Airbushoz dörgölőzik.
A Bloomberg gazdasági hírügynökség elemzése szerint a kínai légitársaságok nagyjából 100 milliárd dollár értékben rendeltek az Airbustól és a Boeingtől repülőgépeket, de utóbbi gyártó versenyhátrányba került, mert Donald Trump amerikai elnök árháborúja fél éves mélypontra lökte a jüant, és senki nem tudja, milyen hatásai lesznek még a két ország között kipattant vitának.
Hogy a repülőgépekért többet kell fizetni, a légitársaságok még csak-csak lenyelik, de az árfolyamveszteség a mindennapi üzemelést is negatívan befolyásolja, mivel a kerozinért ők is dollárba fizetnek. Az árfolyam romlásával viszont minden egyes gallon többe kerül. A légitársaságok szerencséje, hogy dollárban is vannak bevételeik. De mindenki attól tart, hogy a költségek emelkedése mellé utasszámcsökkenést fognak kapni.
Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a kínai légitársaságok azért is rendeltek be ennyi gépet, mert azzal számolnak, hogy a kínai lesz a legnagyobb piac pár éven belül, és ezzel átveszik az első helyet az Egyesült Államoktól. Ezt az igényt pedig ki kell szolgálni.
Bár a kínai állami társaságok (Air China, China Eastern és China Southern) nagyobb részt a köz, pontosabban az állam kezében vannak, a hongkongi tőzsdén is forognak részvényeik, ezek 15-20 százalékkal érnek ma kevesebbet, mint június 14-e előtt.
Ennek fő oka Moshin Aziz, a Maybank Investment gazdasági elemzője szerint egyértelműen a kereskedelmi háború, illetve annak várt hatásai.
A gyengébb jüan viszont mindezek mellett azt is jelenti, hogy a dollárban könyvelt adósságok utáni kamatteher is emelkedik, és ilyen adóssággal szépen ki vannak tömve a cégek: az Air China 21 milliárd, a China Southern 18, a China Eastern pedig 11 milliárd dollár adóssággal terhelt, és ezek csak a dollárban vezetett kölcsönök.
A Bloomberg szerint 1 százaléknyi árfolyamingadozás az Air China esetében éves szinten 280 millió jüan (12 milliárd forint) előnyt, vagy hátrányt jelent. A kínai valuta 2015-óta 5 százalékkal gyengült.
Eközben az Airbus sikerrel járt mentőakciójával, amelyet azért indított, mert francia diplomaták beszóltak Kínának. Az európai repülőgépgyár illetékeseit azonban megnyugtatták Pekingben, hogy a 180 darabos tervezett repülőgép-vásárlás nincs veszélyben és számíthatnak az üzlet megkötésére.
