2018 első negyedévében a Sukhoi Civil Aircraft Corporationnek. (SCAC), a Szuhoj Superjet gyártójának meg kell hoznia a döntést a repülőgéptípus új változatáról.
Az orosz repülőgépgyártómak el kell döntenie, hogy a jelenlegi SSJ100-asnál egy kisebb, vagy nagyobb befogadóképességű variáns gyártásába fog bele – erről Alexander Rubtsov a cég új vezetője beszélt a Dubai Airshown az ATWOnlinenak.
A gyártó egy kisebb, 75 utas szállítására képes és egy megnyújtott törzsű 100 üléses változatról tárgyal a vásárlókkal.
Emellett a SCAS azt is vizsgálja, hogy a PowerJet SaM 146 sugárhajtómű módosítása lehetséges-e, hogy az elegendő tolóerőt legyen képes biztosítani a nagyobb változat számára, vagy kénytelenek egy másik hajtóművet választani a típusváltozathoz.
A gyártó szerint az újabb változat(ok) kifejlesztésére azért lenne szükség, hogy egy teljes típuscsaládot tudjanak kínálni a vásárlók részére, mely vonzóbb lehet, mint a jelenlegi „árva” típus.
Ambiciózus célok: winglet, üzemelési engedély a London-Cityre, új üzemeltetők, nagy megrendelések
Rubtsov ismertette azt is, hogy a gyártó decembertől tesztrepüléseket hajt majd végre a London City Airporton, mert meg kívánják szerezni a rövid futópályás és a szokásosnál meredekebb, 5,5 fokos végső egyenesen megközelíthető repülőtérre szóló üzemelési engedélyeket. Ehhez módosítani kell a repülőgép irányítási szoftverein, fékrendszerén és új fékszárny-beállításokat kell alkalmazni.
Erre azért van szükség, mert a típus egyetlen európai üzemeltetője, az ír CityJet – mely még 15 példányt vár a flottájába – számára fontos célpont a londoni üzleti reptér. Az engedélyek megszerzését a jövő évben tervezi a gyártó, az első módosított repülőgép 2019-ben állhat forgalomba.
A projekt részeként a gyártó dolgozik egy új szárnyvég fejlesztésén is.
A wingletek felszerelésének köszönhetően a típus üzemanyag-fogyasztása 3%-kal lenne kedvezőbb, valamint javulna a repülőgép fel- és leszálláskor tapasztalt teljesítménye is. A szárnyvégekkel nem csak a gyárból kikerülő új példányokat szerelnék fel, hanem a már forgalomban lévő repülőgépekre utólag is meg lehetne rendelni a módosítást.
A cégvezető kereskedelmi téren szintén optimista képet vetített előre, kiemelte az Egyptairrel négy gépről folytatott, valamint egy azerbajdzsáni vevővel több gépről folyó, előrehaladott tárgyalásokat. Rubtsov szerint több megrendelés is „van a csőben”, ezek közül az egyik akár 100 gépes megrendelést jelenthet a gyárnak.
Elmondása szerint az üzemeltetők és az utasok is kedvelik a típust, habár az ügyféltámogatás és cserealkatrészek rendelkezésre állása terén még kell javulniuk.
Elismerte, hogy
vannak kisebb problémák a gép szerkezetével, a szoftvereivel és a hajtóművekkel is, de ez szerinte természetes egy vadonatúj tervezésű típusnál.
Mint ismert a Szuhoj Superjet 100-as típust 2007 óta gyártják, a típus 2008 május 19-én hajtotta végre első felszállását. Az első SSJ 100-as mintegy három évvel később, 2011 áprilisában állt kereskedelmi forgalomba az Armavia flottájában. A gyártó tíz évvel a program elindítása után, 2017 novemberében adta át a 150. legyártott példányt. A típus legnagyobb üzemeltetője az Aeroflot.
A repülőgép nyugaton történő értékesítésért felelős olasz Leonardo Aircraft (korábbi nevén Alenia Aeronautica) vállalat 2017 januárjában mint tulajdonos kiszállt a programból, de mint stratégiai partner továbbra is támogatja a programot.
Az SSJ100-as sztenderd kétosztályos elrendezésben 87 utas szállítására képes, sűrű székezéssel az elméleti maximum férőhely 108. A repülőgép hossza 29,94 méter, szárnyfesztávolsága 27,8 méter, magassága (a függőleges vezérsík legmagasabb pontja) 10,28 méter, a törzs külső átmérője 3,35 méter, az utaskabin legnagyobb szélessége 3,236 méter. Az alaptípus legnagyobb felszállótömege 45.880 kg, az LR változaté 49.450 kg. Előbbi maximális hatótávolsága teljes töltöttséggel 3.048 km, míg a hosszú hatótávú változaté 4.578 km.
A típusnak két komolyabb balesete volt eddig, az első 2012-ben Indonéziában történt, amikor az egyik prototípus egy hegynek ütközött 37 utassal és 8 fős személyzettel a fedélzetén. A másik pedig Izlandon történt 2013-ban, amikor tesztrepülés közben az egyik prototípus behúzott futóművekkel a futópályának csapódott. Mindkét esemény pilótahiba miatt következett be a vizsgálatok szerint. A 2012-es katasztrófában mindenki életét veszítette, a 2013-as balesetben a gép fedélzetén tartózkodó ötfős legénységből csak egy fő sérült meg könnyebben.