A 444.hu cikke nyomán söpört végig a botrány a médiában a ferihegyi csomagfosztogatásokkal kapcsolatban.

Január 19-én a budapesti dél-koreai nagykövetség nyilvános Facebook-posztban hívta fel a figyelmet a Liszt Ferenc repülőtéren elharapódzott poggyászfosztogatásokra, miután több koreai utas értékei is eltűntek a budapesti repülőtéren.

Az egyik meglopott utas a Budapest Airport Facebook oldalára azt posztolta, hogy “Ez a LEGROSSZABB reptér a világon” – miután a lopást több fórumon is bejelentette, de nem kapott érdemi segítséget.

A 444.hu ezt követően kezdett foglalkozni az üggyel és kiderítette, hogy
a január 19-ről 20-ra virradó éjszakán több külföldi utast is megloptak Ferihegyen.

A reptérüzemeltető később levélben azt válaszolta a portál megkeresésére, hogy a Budapest Airport munkatársai az érkező utasok poggyászaival semmilyen formában nem találkoznak. Az utasok ki-be szállítását és a poggyászok ki-be rakodását a légitársaság alvállalkozói, a földi kiszolgáló cégek végzik.

A jelenség nem új keletű, de nagyobb botrány egy évben egyszer-kétszer pattan ki a médiában egy-egy agilisebb utas panasza, vagy közösségi médiában elterjedő posztok nyomán.

A Budapest Airport állítása megfelel a valóságnak, miszerint az érkező utasok poggyászaival csak a légitársaságok alvállalkozói, a Ferihegyen működő földi kiszolgáló cégek (Celebi, Malév GH, Menzies, Budport) munkatársai kerülnek kapcsolatba.

Általában az is nehezen bizonyítható, hogy az eset Budapesten történt, hiszen a poggyászt az induló reptéren, vagy átszállás esetén a transzfer reptéren is kifoszthatták.

Az ilyen esetek – ha nincs tettenérés – utólag nehezen bizonyíthatók, mivel a csomagok kifosztása általában nem a bekamerázott poggyászosztályozó területén, hanem a repülőgépek rakterében történik, ahol nincs elhelyezve biztonsági kamera, nincs tanú.

Néhány légitársaság ezért szereli fel rejtett (vagy nem rejtett) biztonsági kamerákkal a repülőgépeinek csomagtereit.

A tolvajokat az ellopott tárgyak repülőtérről történő kijuttatásakor lehetne talán szigorúbb ellenőrzéssel tetten érni, azonban eddig nem került nyilvánosságra olyan eset amikor ilyen módon buktak volna le a feltehetően nagyon jól szervezetten dolgozó reptéri szarkák Ferihegyen.

A Budapest Airport hétfőn kora délután a Facebookon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy “…a Társaságunkhoz bejelentett poggyászlopási esetek száma a 2016-os kilencvenkettőről tavaly ötvenháromra csökkent. 2017-ben a Budapest Airport Zrt. poggyászkezelő rendszerébe több mint 3 millió csomagot vettek fel a légitársaságok, illetve a velük szerződésben álló földi kiszolgáló szervezetek, vagyis a rendszerben kezelt csomagok 0.002 százaléka lehetett érintett. A poggyászlopások, illetve a csomagok károsodása így szerencsére nagyon ritka, de természetesen tisztában vagyunk vele, hogy e téren egyetlen eset sem elfogadható.

A reptérüzemeltető idő közben letiltotta Facebook oldalán az értékelés funkciót.

A ferihegyi földi kiszolgálóknál a hatósági jogkört gyakorló Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hétfőn délután soron kívüli hatósági ellenőrzést rendelt el.

A lopásokat maguk az utasok előzhetik meg leghatékonyabban

A legbiztosabb megoldás, hogy sem ékszert, sem készpénzt, sem műszaki cikket nem szabad az utasoknak a feladott poggyászokban elhelyezni.

Továbbá némi védelmet nyújthat a csomagok kifosztása ellen a feladott poggyászok befóliáztatása.

A diszkont légitársaságok új gyakorlata, miszerint a limiten túli kézipoggyászokat a beszállításkor le kell adni, sajnos újabb lehetőséget nyújt a tolvajok számára, mert hiába csak a kapunál, vagy a repülőgépbe való beszálláskor kell leadni a csomagokat, a tolvajok a repülőgépbe történő bepakolása közben is átkutathatják azokat.

Ha a beszállításnál a földi kiszolgáló munkatársai jelzik, hogy a kézipoggyászt le kell adni, az abban tárolt értékeket és készpénzt is célszerű magához venni az utasnak!

Valahogy így “dolgoznak” a reptéri szarkák

Egy tahiföldi reptéren fülelték le így az óvatlan reptéri szarkát, amint egy repülőgép rakterében kotorászik a csomagokban. Forrás: Youtube