Újabb fejezetet nyithat a három nagy öböl-menti légitársaság (ME3: Emirates, Qatar Airways, Etihad) és az amerikai légicégek harcában az Emirates hét elején bejelentett, új Dubaj – Athén – Newark járata. Budapest és a magyar légiutasok számára is fontos kérdés, hogy az Emirates hogy jön ki az újra fellángoló vitákból és mit lép majd az ügyben az új amerikai adminisztráció.
Dubaj-Budapest-New York járatot is nyithat az Emirates
Amint arról korábban beszámoltunk, az Emirates a hét elején jelentette be, hogy az ötödik szabadságjog (fifth freedom rights) intézményét kiaknázva meghosszabbítja Dubaj – Athén járatát az Athén – Newark szakasszal.
Az arab óriás ezzel megnyitotta – a Milánó – New York útvonal mellett – a második olyan járatát, melyen az EU és az USA között szállít utasokat.
Tim Clark, az Emirates vezére a bejelentésről szóló közleményében nem győzte hangsúlyozni:
egy hosszú idő óta kiszolgálatlan útvonalra „repült rá” az Emirates.
Ez részben igaz, hiszen 2012. óta az amerikai Delta Airlines járata már csak a nyári szezonban repüli az útvonalat. Ezzel szemben az Emirates járatai egész évben közlekednek 2017. március 12-től, a hét minden napján.
Az Emirates-vezér várakozásai és a járat előkészítése során végzett elemzéseik szerint a járat gazdasági és üzemeltetési szempontból is megvalósítható. A közlemény kiemelte, hogy az utasok részéről erős kereslet mutatkozik egy közvetlen járatra Athénból az USA keleti partjára, melyet a légitársaságok eddig kiszolgálatlanul hagytak.
Az athéni nemzetközi repülőtér utasforgalma – az üzemeltető közlése szerint – 2016-ban átlépte a 20 millió főt, mely 10.7%-os növekedést jelentett az előző évhez viszonyítva. Ezen belül a belföldi utasok száma nőtt jobban, 7,15 millió főre, a nemzetközi utasforgalom 12,86 millió volt.
Olajat öntött a tűzre az Emirates
Az Emirates újabb, immár második EU – USA viszonylaton közlekedő járata várhatóan feltüzeli az utóbbi hónapokban, az amerikai elnökváltás időszakában némileg elcsendesült vitát, amely a „ME3”, azaz az Emirates, Qatar Airways, Etihad légitársaságok és a nagy amerikai légitársaságok között évek óta folyik.
Utóbbiak – az American, a Delta és a United – azzal támadják öböl-menti riválisaikat, hogy az Emirates, a Qatar Airways és az Etihad több milliárd dollár értékű állami támogatásban részesült, ez pedig piac torzító hatású (mely első sorban a túlzott kapacitás kínálatban és az olcsóbb jegyárakban nyilvánul meg) és megszegi a nyitott égbolt megállapodások feltételeit.
Az amerikai légitársaságok részéről érthető reakció a saját piacok védelme, azonban az utasok jelentős részét inkább az olcsóbb repülőjegy-árak mellett kínált magasabb színvonalú, ötcsillagos szolgáltatás érdekli, miközben az amerikai légitársaságok a fapadosokhoz konvergálnak.
Az amerikai cégek és lobbistáik számára Trump elnök beiktatásával egy új reménysugár csillant fel.
Az új elnökben és stábjában jó partnerre lelhetnek amerikai légitársaságok, melyek a hatóságok által, adminisztratív úton nyújtott védelemért és az arabok elleni szankciókért lobbiznak. Trump a kampányában és beiktatási beszédében hangsúlyozta, hogy megvédi az amerikai vállalatokat és az amerikai munkahelyeket.
Ugyanakkor képet némileg árnyalja, hogy az arab légitársaságok az amerikai Boeing legnagyobb megrendelői közé tartoznak, gépvásárlásaikkal sok magasan képzett amerikai számára biztosítanak megélhetést, továbbá az új járatokon beutazó turisták révén az amerikai turisztikai ágazat bevételei sem elhanyagolhatók.
Ezt a meccset Budapesten is izgatottan figyelik
A magyar utazóközönségnek, a légiközlekedési és turisztikai ágazatnak már csak azért is érdemes figyelni a két érdekcsoport harcát, mert Budapest évek óta vár arra, hogy újra létrejöjjön a hőn áhított közvetlen összeköttetés az USA keleti partjával.
2008-ig a Malév járatai, majd kisebb-nagyobb szünetekkel, szezonálisan az American és a Delta is kiszolgálta az útvonalat, azonban a Malév 2012. februári csődjét és a balkáni irányból Budapesten átszálló forgalom teljes eltűnését követően megszűnt a közvetlen összeköttetés New Yorkkal.
Az amerikai légitársaságok az utóbbi évek gazdasági élénkülése és az alacsony olajárak ellenére is csak a budapesti járat újranyitásának mérlegeléséig jutottak, a repülőtér üzemeltető és a magyar kormány minden igyekezete ellenére konkrét lépés nem történt.
A mérlegelésben persze közre játszottak, illetve a közvetlen amerikai járat megnyitása ellen dolgoztak a globális légiszövetségek és azok európai tagjainak (Lufthansa, Air France – KLM, IAG) érdekei is, mert így a magyarországi forgalmat saját hálózatukon és európai elosztó-repülőtereiken keresztül szolgálhatják ki.
Sokan kételkednek azonban abban az iparágban, hogy a 2016-ban 11,44 milliós utas forgalmat bonyolító, százalékban kifejezve az athéni légikikötőnél egyébként némileg magasabb, 11,1%-os növekedést produkáló, de
diszkont járatok által dominált, átszálló utasokkal alig rendelkező budapesti repülőtérről/re meg lehetne-e tölteni egy Boeing 777-300-ast napi szinten, egész évben New York irányába.
Még úgy is nagy kérdés ez, hogy a magyar főváros egyre népszerűbb az ide látogató turisták körében és a járat szempontjából a New York környékén élő magyar diaszpóra és magyarországi zsidó közösség lélekszáma sem elhanyagolható. Az Air Canada Rouge a nyári szezonban közlekedő Budapest – Torontó járatai ugyanakkor jól prosperálnak, melynek köszönhetően a légitársaság kapacitást is növel idén.
A magyar kormány részéről eddigi információink szerint teljes a nyitottság arra, hogy megkössék a megállapodást az Emirates légitársasággal a Dubaj – Budapest járat ötödik szabadságjog alapján, az USA irányába történő meghosszabbításáról. Erről már 2016-ban is folytattak tárgyalásokat a légitársasággal.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium Sajtó Főosztálya az Athén – Newark járat kapcsán a héten hozzájuk intézett megkeresésünkre megerősítette, hogy
„továbbra is zajlanak tárgyalások a partnerrel az Emirates légitársaság Dubai – Budapest járatának New York felé történő meghosszabbításáról.”
„Ehhez a KKM a legmagasabb szinten is megadta és megadja a támogatást. Az ügyet a korábbiakban Szijjártó Péter Miniszter úr is felvetette emírségi partnerénél és az Emirates vezetésénél.” – tette hozzá a KKM AIRportal.hunak adott válaszában.
Így minden azon múlik, hogy amint Tim Clark Athén esetében is fogalmazott – kereskedelmi szempontból is megállna-e a saját lábán egy meghosszabbított Dubaj – Budapest – New York járat. Meg persze azon is, hogy az Emirates győztesként jön-e ki az amerikaiakkal folytatott, várhatóan újra fellángoló vitákból, vagy a Trump adminisztráció hatósági eszközökkel megálljt parancsol az arabok terjeszkedésének. Utóbbi esetén viszont Budapest tovább keresheti az amerikai légitársaságok kegyeit.
