Megkezdte a Boeing az USA új elnöki különgépeinek beszerzett két 747-8 egyikének átalakítását, néhány év múlva már ezek fedélzetén utazhat az Egyesült Államok vezetője.
Mint ismert, hosszú előkészítés, majd a költség körüli heves viták után született meg a döntés az USA kiöregedő, Boeing 747-200-ason alapuló, VC-25A típusú elnöki különgépeinek leváltásáról. Ezek ismertek úgy, hogy a „légierő 1-es gépe”, azaz Air Force One, de csak ha az államfő a fedélzeten tartózkodik, mert egyébként a légierő bármely repülőgépének ez a hívójele ebben az esetben.
A végleges döntés végül 2019-ben született meg: két, a csődbe ment orosz Transaero által megrendelt, de így át nem vett Boeing 747-8 Intercontinental jelenti az új, VC-25B-nek elnevezett típus alapját. A két gép évek óta állt letárolva a sivatagban.
Az első példány átalakítását a Boeing nemrég kezdte meg a Texas állambeli San Antonio városában lévő üzemében – írta meg a Flightglobal.
Első lépésben nagyobb darabokat kivágnak a törzsön, majd strukturális megerősítéseket és plusz ajtókat tartalmazó paneleket építenek be.
A légierő (USAF) közlése szerint így mások mellett helyet teremtenek a gép saját lépcsőjének, amivel adott esetben elkerülhetővé válik, hogy külön földi eszközt kelljen használni az utasok – minden esetben magasrangú kormányzati személyek -, illetve a legénység ki- és beszállításhoz. Ennek köszönhetően a gép olyan reptereken is leszállhat, ahol a 747-es típus kiszolgálásához nem áll rendelkezésre minden eszköz, vagy azokat biztonsági okokból nem vehetik igénybe.
Ezen felül a Boeing a módosítás első szakaszában eltávolítja a hajtóműveket és a fedélzeti segédhajtóművet (APU), valamint egy sor másodlagos komponenst a különböző rendszerekből. A módosítások elkészültéig a Boeing ideiglenesen speciális emelőrendszereket is beépít, hogy csökkentsék az érintetlenül hagyott részek szerkezeti terhelését, elkerülve a károsodásokat.
Az Air Force Magazine pedig azt írja, az ugyancsak a Boeing által gyártott KC-46 Pegasus tankerekkel kapcsolatos problémák fényében az amerikai gyártó belső ellenőrei minden nap ellenőrzik a munkaterületet szemét vagy ott felejtett szerszámok és eszközök után kutatva, hogy az véletlenül se legyen egyik VC-25B-ben sem, amikor hadrendbe áll.
A kiszerelt részegységeket vagy teljesen újakkal pótolják: például a Pratt & Whitney PW901 segédhajtóműveket titkosított típusúra cserélik, ráadásul mindjárt kettőre, a teljesen önálló földi működéséhez.
Ezen túlmenően felszerelik elektromágneses impulzusok (EMP), illetve radioaktív sugárzás elleni védelemmel, ezek az elnöki különgép alapvető felszereléseinek számítanak.
A készülő VC-25B-ket ellátják még egy sor kommunikációs és védelmi berendezéssel, valamint barát-ellenség felismerő rendszerrel, integrálják a legpontosabb katonai GPS-műholdakat használó szoftvereket, az utastérben pedig egészségügyi részleget, tárgyalót, külön elnöki lakosztályt és légi vezetési pontot is kialakítanak.
Mint azt korábban megírtuk, a program összköltségét nem sikerült 5 milliárd dollár alá szorítani, a légierő harmadával szaladt túl az eredetileg előirányzott 3,9 milliárdos kereten. De még így is ott spóroltak, ahol csak tudtak, ennek köszönhető, hogy a jelenleg használt VC-25A gépekkel szemben az utódtípus nem lesz képes légi üzemanyagfelvételre, ami nagyban behatárolja, mennyi időt tölthet a levegőben krízishelyzet esetén.
A büdzséből így viszont nem csak a két gép átalakítása, hanem a különböző infrastrukturális beruházások is kijönnek, például az új, nagyobb hangárok felépítése a Washington D.C. melletti Andrews légitámaszponton.
