A karácsonyra megszületett egyezmény az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését követő kapcsolatrendszerről teljes vámliberalizációról szól, így az Airbus is fellélegezhet, emellett ez rendezi a szigetország és az unió viszonyát a légiközlekedés területén is.
A megállapodásban foglalt kereskedelmi egyezményről a brit kormány által kiadott kivonat alapján az MTI azt írta: 2021 januárjától az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti áruforgalmat sem vámok, sem kvóták nem terhelik majd, megfelelő eredetigazolás esetén.
Az Airbus vezérigazgatója, Guillaume Faury üdvözölte a megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy az európai repülőgépgyártó tovább működtesse brit gyáregységeit, valamint folytassa az együttműködést ottani beszállítóival.
Az 1246 oldalas kereskedelmi együttműködési egyezmény 25 oldalt szentel a brit kilépést követő átmeneti időszak lejártát követően a légiközlekedés területén felmerült kérdéseknek.
Egyebek mellett szabályozza a légitársaságok tulajdonosi szerkezetének feltételeit, valamint az együttműködés keretrendszerét a repülésbiztonság és légforgalmi szolgáltatások területén is. A jövő évtől Nagy-Britannia nem vesz részt az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) munkájában, így, a szabályalkotásban és a döntéshozatalban sem. Minden repülésbiztonsággal kapcsolatos ügy az ország saját légügyi hatóságának (CAA) hatáskörébe kerül.
Az egyezmény számos témakör rendezésére kitér, köztük a közlekedési jogokra, a repülőtéri résidők kiosztására, a légiközlekedésben dolgozók (például a pilóták, légiutaskísérők, karbantartó mérnökök) szakszolgálati engedélyeinek rendszerére, a légiutasok jogaira és a környezetvédelem kérdéseire is.
A megállapodás szerint az EU-s és a brit légitársaságok is korlátozás nélkül indíthatnak menetrend szerinti és charter járatokat az unió és az Egyesült Királyság bármely repülőtere között, a harmadik és negyedik szabadságjog intézménye szerint.
A brit légitársaságok azonban 2021-től már nem vehetnek részt az EU egységes légiközlekedési piacán, és az uniós cégek sem a szigetországéban.
Azaz a brit légi üzemeltetői engedéllyel rendelkező cégek nem indíthatnak járatokat az unió két repülőtere között, illetve az EU reptereinek érintésével sem üzemeltethetnek kereskedelmi járatokat harmadik országba (például egy London-Frankfurt-Dubaj útvonalon nem értékesíthetnek jegyeket a Frankfurt-Dubaj szakaszra – ez lenne az ötödik szabadságjog).
Ugyanígy, az EU légitársaságai sem üzemeltethetnek belföldi járatokat a szigetországban, illetve ötödik szabadságjogot igénylő járatokat sem repülhetnek a szigetország érintésével harmadik államba.
A megállapodás ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy az EU-tagállamok bilaterális megállapodásokkal az áruszállító járatokra megadják az engedélyt egyes légitársaságoknak az ötödik szabadságjogot igénylő útvonalak teljesítésére.
A brit és az EU-s légitársaságoknak is meg kell felelniük a tulajdonosi szerkezettel kapcsolatos elvárásoknak. Azaz, az uniós légitársaságoknak többségében EU-s kézben kell lenniük, ebbe már nem számít majd bele a brit tulajdoni hányad, és viszont.
Ismert, a brexitre készülve több érintett uniós, illetve brit légitársaság már korábban létrehozta leányvállalatát az Egyesült Királyságban, illetve valamely EU-országban.
Írország, Magyarország és Spanyolország a megállapodást megelőzően amellett érvelt, hogy az egyezményben foglalt feltételeknél lazább szabályozást léptessenek életbe a légitársaságok tulajdonosi szerkezetével kapcsolatban. Ennek oka, hogy a légitársaságokban a brit befektetők tulajdonrészének EU-n kívülinek számítása leginkább a brit és spanyol érdekeltségekkel rendelkező IAG-t, a Ryanairt és a Wizz Airt érinti.
Az egyezmény szerint azonban a felek 12 hónapon belül megállapodhatnak a viszonyrendszer kölcsönös alapon történő liberalizációjáról.
A repülőgépek személyzet nélküli, vagy személyzettel együtt történő (ACMI/wet-lease alapú) bérlését, és az ezekkel történő járatüzemeltetést nem korlátozza a megállapodás.
Az utasok szempontjából a legfontosabb változás, hogy január 1-től megszűnik a polgárok szabad mozgása az EU és az Egyesült Királyság között, a kilencven napon túli tartózkodáshoz, valamint munkavállaláshoz és tanulmányok végzéséhez is vízumot kell kérni.
Második lépcsőben 2021. október 1-től a beutazáshoz már nem lesz használható a személyi igazolvány, így a magyar állampolgárok is kizárólag útlevéllel igazolhatják magukat az Egyesült Királyságba belépéskor.
Ez alól csak azok az országban élő EU-állampolgárok mentesülnek, akik a megadott határidőig eleget tesznek az ezzel kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeiknek.
Mindemellett természetesen az európai egészségbiztosítási kártya nem lesz érvényes már a szigetországban.
Hosszas előkészületek után idén január 31-én lépett ki az Egyesült Királyság az Európai Unióból. Távozásának napján viszont december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről.
A februártól zajló tárgyalásokon a leghevesebb vita London és az EU között az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdéséről folyt, valamint arról, hogy ha megállapodás születik, betartatására és az esetleges szerződésszegések szankcionálására milyen jogi eszközök használhatók.
Az egyezmény elmaradása azt jelentette volna, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme január 1-től, vagyis jövő péntektől a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járt volna a kereskedelmi forgalomban.
A szinte az utolsó pillanatban született egyezményt az Európai Parlamentnek és a brit törvényhozásnak is ratifikálnia kell, valamint aláírásához a tagállamokat tömörítő Tanácsnak is hozzájárulását kell adnia.
