Ezredik repülőgépét adta át kínai légitársaságnak a Boeing. Az amerikai gyártó a ’70-es évek óta van jelen a kínai piacon. Negyven év telt el az ezres példányszám eléréséhez, de így is Kína az egyetlen ország az Egyesült Államokon kívül, ahová ennyi repülőgépet értékesített a Boeing.
A Boeing Company a China Eastern Airlines-szal közösen ünnepli a Kínába szállított ezredik repülőgépet, amely történetesen egy wingletes Boeing 737-800-as. Az 1988-ban alapított légitársaság hatalmas, több mint 300 gépet számláló flottával rendelkezik, amelynek gerincét az Airbus és a Boeing keskenytörzsű típusai alkotják.
A kínaiak ezredik Boeingjének különlegességére a pilótakabin ablaka alatt elhelyezett „1000th Boeing airplane for China” matrica is felhívja a figyelmet, de a B-5756 lajstromú Next Generation 737-es lilás színezetű jünnani páva festése önmagában is igen látványos.
A gép a Boeing LED-es világítástechnikát, megújult burkolati elemeket és csomagtartórekeszeket, valamint új üléseket felvonultató Sky Interior kabinfelszereltségével érkezik a China Eastern flottájába, amely egyébként Kínában jelenleg a legtöbb 737-es típussal rendelkezik.
Negyven éve Kínában
Kína fontos partnere a Boeingnek. A több mint 1.3 milliárd lakosú távol-keleti ország légiközlekedése folyamatosan fejlődik. A gyáriak előrejelzései szerint az elkövetkező húsz évben 670 milliárd dollár értékben legalább 5260 új repülőgép találhat gazdára. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy melyik gyártó lesz képes nagyobb részt hasítani ebből az igényből.
A legnagyobb konkurens, az Airbus már végszerelő üzemmel is rendelkezik Tiancsinben, a Boeing ugyanakkor számos alkatrészt rendel Kínából különböző típusainak alkotóeleméül. Az amerikai gyáróriás tájékoztatása szerint több mint 7000 olyan Boeing üzemel szerte a világban, amelynek kisebb-nagyobb alkotóeleme, vagy alkatrésze kínai gyár terméke.
Nem lehet persze figyelmen kívül hagyni a törekvő hazai gyártókat sem. A kínaiaknak nagy terveik vannak saját repülőgépiparuk felfuttatásában. Elég ha csak az egyre többet emlegetett Comac C919-esre gondolunk, amelyet a keskenytörzsű szegmensben kíván hódító útjára indítani a Commercial Aircraft Corporation of China, de nem egyszer merült már fel annak a lehetősége is, hogy a tradicionális orosz gyártókkal együttműködve szélestörzsű utasgép fejlesztésébe is belefognak.
Az amerikaiak a hidegháborús korszak adta lehetőségekhez mérten ideje korán felismerték a kínai piacban rejlő nagy lehetőségeket. Az áttörést Richard Nixon elnök több szempontból is nagy jelentőségű 1972-es pekingi látogatása hozta meg, ekkor vette fel kapcsolatait ugyanis a Boeing a kínai féllel.
Az elmúlt 40 évben a Boeingnek szoros együttműködésre sikerült szert tennie a kínai légitársaságokkal, az alkatrészgyártókkal és nem utolsó sorban a légügyi hatóságokkal is. Mindez olyan jól sikerült, hogy az országban ma szolgálatban lévő kereskedelmi célú repülőgépek több mint fele az amerikai repülőgépgyár terméke.
Kínai alkatrészgyártók lényegében minden Boeing típus, így a 737-es, 747-es, 767-es, 777-es, és a legújabb 787-es Dreamliner beszállítói is. Példaként említve a Next Generation 737-esek és a legújabb generációs 747-8-asok számos alkotóeleme: szárnypanelek, ajtók, vezérsík és csűrőlapok mind kínai partnertől származnak. Talán ez is közrejátszhatott, hogy az Air Chinát sikerült rávenni az egyébként nem túl jól fogyó 747-8 Intercontinental beszerzésre.
Gyártósora ugyan nincs, de Kínában létesült az első 747-400 Boeing Converted Freighter üzem, amely a Boeing szerződött partnereként alakít át egykori utasszállító 747-eseket teherszállító repülőgéppé. A Taikoo Aircraft Engineering Co. (TAECO) tavaly nyáron ünnepelte az ötvenedik elkészült 747-400BCF-et.
Mi több a Boeing a C919-est fejlesztő COMAC-kal is kapcsolatban áll, közös technológiai központjuk környezetkímélő légiközlekedést szolgáló projekteken dolgozik, beleértve a bio-üzemanyagok, vagy a szén-dioxid kibocsájtás csökkentésére vonatkozó törekvéseket is, és Tiancsinben, ahol az Airbus A320-as szerelősor található Boeing érdekeltség is jelen van, még hozzá az amerikai gyár egyik legnagyobb kínai befektetését jelentő Boeing Tianjin Composite Corporation formájában, amely kompozit alkatrészek fejlesztésében és gyártásában vállal meghatározó szerepet.
