Gyakorlatilag élet-halál harc zajlik a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér egyes földi kiszolgálói között. Az egyre bonyolultabb sztorinak pedig a cégek dolgozói, és akár az utasok is a kárvallottjai lehetnek.
Teljes és pontos képet adni erről a nagyon bonyolult és összetett ügyről szinte lehetetlen, de megpróbáljuk összefoglalni az elmúlt napokban, hetekben az újságokban és különböző hírportálokon megjelent, és lapunkhoz eljutott információkat.
A háború legújabb fejezetében a Wizz Air járatok és utasok földi kiszolgálásában korábban (papíron még most is) együttműködő két cég, az állami tulajdonú Malév GH, valamint a magánbefektetők kezében lévő BUDPORT a főszereplők.
Az alaphelyzet megértéséhez a Malév csődjét követő évig kell visszatekinteni
Az MGH 2012 őszén vette át a török tulajdonú Celebitől a Wizz Air járatok és utasok földi kiszolgálását a budapesti repülőtéren – idézte fel az Alfahír szeptember 8-án megjelent cikke.
Az állami tulajdonú földi kiszolgáló cég az utasok kiszolgálásába alvállalkozóként vonta be az akkor alakult BUDPORT Handling Kft-t.
Utóbbi feladata eleinte – leegyszerűsítve – csak az utasok poggyászainak ellenőrzése és a hozzáadott értékű szolgáltatások értékesítése volt, később azonban fokozatosan átvették a check-int és ezzel a Wizz Air földi utaskiszolgálási feladatainak oroszlánrészét is Ferihegyen.
Az MGH új vezetése információink szerint ezt az alvállalkozói szerződést szüntette meg 2017. szeptember 29-i hatállyal.
Eszerint a Wizz Air utasait már a BUDPORT bevonása nélkül, önállóan szolgálja ki az MGH a szeptember 29-i első induló járattól kezdve.
Ez viszont a BUDPORT számára elég nagy pénzügyi veszteséggel jár, mert a Wizz Airen kívül csak a napi egy járatot üzemeltető Ukraine International marad az ügyfélkörben.
Van szabályellenes finanszírozás, vagy nincs?
Egy szeptember 7-én a HVG.hu-n megjelent cikk szerint az MGH finanszírozásával kapcsolatban a cég egyik (?) versenytársa Brüsszelben tett panaszt, a feljelentés nyomán az Európai Bizottság versenyügyekért felelős főigazgatósága vizsgálja , hogy kapott-e a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren szolgáltatást nyújtó cég szabályellenes állami támogatást.
Az állami tulajdonban levő, több mint 300 főt foglalkoztató cég adósságállománya jelenleg 2,8 milliárd forint, saját tőkéje pedig immár harmadik éve van milliós nagyságrendű negatív tartományban. A cég a nyilvános adatok szerint minden évben félmilliárd forint körüli veszteséget termel. A HVG.hu szerint a Malév-csődöt követően a földi kiszolgáló céget az állam az MFB-n keresztül finanszírozta, hitelnek álcázva az állami támogatást.
Az MGH a lapnak a cikk megjelenését követő napon adott válaszában ugyanakkor visszautasította, hogy az állam rendszeresen finanszírozta volna a céget. Azt írják a 2012-es állami tulajdonba kerülés után egyszer, 2015 év elején kaptak 465 millió forint tőkeemelést megtérülő beruházások finanszírozására, és az sem igaz, hogy az állam az MFB-n keresztül finanszírozta volna a céget.
Közölték továbbá, hogy a hatékonyságnövelő intézkedések miatt javuló tendenciát mutatott az MGH pénzügyi helyzete.
A cég közlése szerint az egyes hatékonyságnövelő intézkedések, továbbá a korábban megkötött előnytelen vállalkozói szerződések felmondása számos érdeket sért.
A BUDPORT akár fel is számoltathatja az MGH-t?
Az Alfahír birtokába jutott egy email, amelyben a BUDPORT tulajdonosa, Galgóczy Ferenc tájékoztatta munkatársait arról, hogy a cég stratégiai szövetségre lépett a Demján Sándor érdekeltségében lévő Airport Security Zrt.-vel (AS).
Ez a cég biztosítja minden földi kiszolgálónak a rakodási és takarítási szolgáltatásokat, ugyanakkor rendkívül súlyos pénzügyi válságba került, mivel a Malév GH tetemes díjtartozást halmozott fel velük szemben.
A BUDPORT és az AS stratégiai megállapodásának része, hogy előbbi átvállalta utóbbi az MGH-val szembeni százmilliós nagyságrendű követelést. Így a BUDPORT akár felszámolási eljárást is kezdeményezhet az állami vállalattal szemben.
Wizz Air, BUDPORT, Airport Security, MGH…
A BUDPORT fő tulajdonosa és ügyvezetője, Galgóczy Ferenc az Alfahír portált arról tájékoztatta, hogy tavaly év végén a Wizz Air vészhelyzeti tendert hirdetett, amelyben a légitársaság arra az esetre kért operációs tervet és kereskedelmi ajánlatot, ha a Malév GH egyik napról a másikra működésképtelenné válna. A BUDPORT és az AS együtt idén januárban tett ajánlatot ezen a tenderen.
A BUDPORT már ekkor deklarálta, hogy az AS MGH felé fennálló követeléseinek bizonyos hányadáig pénzügyi garanciát nyújt. Erre azért volt szükség, mert a tartozások nagyságrendje miatt a Malév GH leállása az AS-t is magával rántotta volna. A megállapodás része volt, hogy az állami cég leállása esetén az AS órákon belül valamennyi munkavállalóját a BUDPORT-hoz küldi rakodás, takarítás és egyéb alvállalkozói feladatok ellátására.
Ez a stratégiai szövetség az Airport Security-nek stabilitást, a BUDPORT-nak kapacitást, ezáltal versenyelőnyt jelentett a cikk szerint.
A Wizz Air várakozásaival szemben a Malév GH mégsem vált működésképtelenné, sőt a váratlan helyzet megoldására kiírt Wizz Air tendert maga a Malév GH – azaz a korábbi szolgáltató – nyerte meg.
Mivel a Malév GH tartozása az AS felé tovább gyarapodott, világossá vált, hogy pénzügyi segítségre van szükség, mivel az Airport Security zavartalan működése valamennyi piaci szereplő számára stratégiai fontosságú. A BUDPORT ezért életbe léptette a stratégiai megállapodás bizonyos részeit és százmillió forintot meghaladó mértékben átvállalta a Malév GH-val szembeni követelést.
Felszámolják? Feljelentik? Felvásárolják a konkurenciát?
A BUDPORT MGH-val kapcsolatos lépéseiről Galgóczy Ferenc az Alfahírnek azt mondta, több mint egy éve jelezték az állami illetékeseknek, hogy szándékukban áll részt venni a Malév leányvállalatának reorganizációjában és a követelés átvállalásával nem az MGH felszámolására törekednek.
Galgóczy elmondta még, egyértelművé tették az MGH tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) felé, hogy amennyiben a társaság még képes felelős piaci szereplőként és tisztességes üzleti partnerként a korábban megkötött megállapodásokat tiszteletben tartani, valamint hatékonyságát javítani, akkor a BUDPORT jelentős pénzügyi engedményeket tud nyújtani a reorganizációs folyamathoz. A követeléssel a felek egymás között el fognak számolni.
Galgóczy Ferenc azt mondta a lapnak: „Ha a Malév GH nem képes az adófizetői forintok nélkül végrehajtani a szükséges reorganizációs folyamatait, akkor a létjogosultsága valóban megkérdőjelezhető. A társaság szükséges reorganizációját készek vagyunk számunkra is kedvező feltételrendszerben, jelentős anyagi hozzájárulással támogatni, azonban az állami támogatást minden formáját elfogadhatatlannak tartjuk.”
Mindeközben az MGH új földi kiszolgáló eszközök beszerzését tervezi
A 24.hu arról számolt be, hogy az MGH új buszok, személyautók, repülőgép-vontatók, mobillépcsők és más repülőtéri gépek vásárlására költene kétmilliárd forintot.
A járműbeszerzés viszont csak akkor valósulhat meg, ha a kormány úgy dönt, hogy 4-5 milliárd forinttal támogatja az MGH újjászervezését.
A kormány a lap szerint erre hajlandó is lenne. A javaslathoz csatolt tanulmány szerint a cégnek meg kell szabadulnia a régi reptéri gépeitől, járműveitől, és teljesen újakat kell beszereznie, mert így a javítási és az üzemeltetési költségek jelentősen csökkennek. Az amortizált régi eszközök eladásából a tanulmány szerint legfeljebb csak 50 millió forint jöhet be, az újak megvásárlása pedig összességében 2,7 milliárd forintba kerülne.
A kiadáscsökkentés azonban nagyobb részt nem ebből, hanem a beszerzett vagyon kiszervezéséből adódna. A terv, hogy nem az MGH, hanem egy meg nem nevezett magáncég üzemeltetné a gépparkot, amellyel 200 millió forintot spórolnának éves szinten.
Mi lesz az MGH-val, mi lesz a BUDPORT-tal, de talán még fontosabb, hogy mi lesz a háború ‘vesztesének’ munkavállalóival? És a nagy kérdés, mit fognak ebből megérezni az utasok?
Összességében tehát az a kép rajzolódik ki, hogy az MGH és a BUDPORT és ezen cégek munkavállalóinak jövője leginkább a magyar kormány döntésétől és az Európai Bizottság vizsgálatának eredményétől függ.
További kérdés, hogy a BUDPORT tulajdonosa és ügyvezetője az Airport Securitytől átvett tartozás miatt kezdeményezi-e a felszámolási eljárást az MGH-val szemben. Ha ez megtörténik akkor pedig valóban felszámolják-e az állami céget?
Bár a kép messze nem teljes, az elmúlt napokban a sajtóban megjelent információkból az rajzolódik ki, hogy az egykori partnerek között tényleg élet-halál harc folyik a színfalak mögött és immár a médiában is, melyből csak remélni tudjuk, hogy a budapesti Wizz Air-utasok nem fognak semmit megérezni 2017. szeptember 29-én.
