Kényes információk szivárogtak ki belga kormánykörökből. A közlekedési államtitkár Mechior Wathelet nevéhez kötött elképzelés évi legfeljebb 30 millió eurós mentőcsomagról szól a polgári repülés számára 2020-ig, más források szerint viszont több mint 10 évig – írja A Repülés Blog.

Belgiumban attól tartanak, hogy a csőd elől nem először menekülő, jelenleg Lufthansa érdekeltségű Brussels Airlines is tönkremegy ha a fenti összeget nem kapja meg az ágazat. A terv tétje egy szociális katasztrófa elkerülése, mintegy 7-10.000 munkahely megmentése.

A kedvezményezett nemcsak a Brussels, hanem a Thomas Cook, a Jetairfly és a TNT Airways lenne hosszútávon. Ettől függetlenül a legtöbb pénz mégis a Brusselsnek jutna a stratégiai terv alapján. A támogatás formája erősen behatárolt, hiszen – mint az ismert – az állami támogatásokat az EU szabályai általában tiltják (különleges esetekben, egyszeri segítség nyújtható a bajban lévő cégeknek).

A Brussels Airlines légitársaság 2006. november 7-én alakult a belga SN Brussels Airlines (SNBA) és az angol Virgin Express légitársaságok összeolvadásával. 2005. április 12-én írt alá egy szerződést az SN Airholding (az SNBA tulajdonosa) Richard Branson-al, a Virgin Express alapítójával, amelyben az SNBA átvette az ellenőrzést a Virgin Express felett.

2006. március 31-én az SNBA és a Virgin Express bejelentették, hogy a jövőben egy vállalatként fognak üzemelni. Az új nevet, a Brussels Airlines-t 2006. november 7-én jelentették be a zaventemi repülőtéren összehívott sajtókonferencián. Az új légitársaság hivatalosan 2007. március 25-én kezdte meg működését. A Brussels Airlines 2009. óta a Star Alliance légiszövetség tagja.

A légitársaság honlapja szerint jelenleg 13 db AVRO RJ100 & RJ85 (hamarosan ezek kivonásra kerülnek), 14 db A319, 5 db A320, 5 db A330-300 és 2 db A330-200 repülőgépet üzemeltet.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Amit szabad Jupiternek, nem szabad…?

Az államtitkár szerint azonban a tervezett megoldás nem minősülne állami támogatásnak. A kiszivárgott hírek szerint ugyanis főképp arról lenne szó, hogy a munkáltatói járulékokat és az adókat faragja le a belga kabinet Belgiumban az érvényes légiszállítási engedéllyel (AOC) rendelkező közösségi fuvarozók számára.

A dokumentum megemlíti a két brüsszeli repülőtér, a Brussels Airport (BRU) és a diszkontoknak helyet adó Charleroi (CRL) helyzetét a légitársaságok esetleges csődje esetén. A fuvarozók elvesztése munkahelyvesztést okozna a Brussels Airportnál is, de ha később a Ryanair átköltözne ide, akkor a Charleroi reptér kerülne kritikus helyzetbe.

A támogatási megoldással többek közt Luxemburg és Írország helyi adókedvezményeit szeretnék ellensúlyozni. A terv szerint 2020-ra olyan egyenlő versenyfeltételek állnának fenn, amelyekkel felszámolnák pl. a Ryanair lehetőségeit az olcsóbban alkalmazott munkaerővel szerzett előnyre.

Jelenleg a technikai és pénzügyi megvalósíthatóságot vizsgálják. A terv valószínűleg a jövő héten kerül a szövetségi kormány asztalára.

A történet számos kérdőjelet vet fel a Malév csődjével összefüggésben is, különösen ha az EU áldást adja a megoldásra. A magyar fuvarozó helyzete ugyanis több szempontból hasonló volt, bár számos különbség is akad. Például a Malév visszaállamosításakor jóváírt adótartozás nem ágazati szintű kedvezmény volt, hanem kifejezetten csak a nemzeti fuvarozót érintő konverziós lehetőség, amelyben az állam a tartozás fejében szerzett tőkerészt a vállalatban.

Ugyanakkor kérdés az is, hogy ha a belga ágazati megoldást az EU jóváhagyja, nem fognak-e más, közösségen kívüli piaci résztvevőkkel konkuráló gazdasági területek is “érdeklődni” a megoldás iránt.

Kövess minket a közösségi médiában, és iratkozz fel napi hírösszefoglalónkra!
Hasznos, érdekes volt amit olvastál? Már egy újság árával támogathatod az AIRportal.hu működését!