Az albatroszok ihlette repülőgépszárny-kialakítást tesztel az Airbus, amellyel a mérnökök a kisebb ellenállású, a turbulens levegő energiáját jobban elnyelő szerkezetek, így pedig gazdaságosabban üzemeltethető repülőgépek megalkotásának lehetőségét vizsgálják.

Az Albatross One elnevezésű demonstrátor repülés közben, felhajlott szárnyvégekkel (Fotó: Airbus)

A cég mérnökei e madárfajta különleges vitorlázóképességének vizsgálata után vágtak bele a fejlesztésbe, hiszen az albatroszok képesek a tengerek felett akár több száz kilométert is vitorlázni egyetlen szárnycsapás nélkül.

Képességük titka a megfigyelések szerint abban rejlik, hogy a szárnyukat hosszabb távon hátsóbb pozícióban tudják rögzíteni, és repülésük döntő részében szembe fordulnak a széllel, amit kihasználva képesek emelkedni.

A nagyobb széllökésekre pedig a szárnyak elengedésével képesek reagálni, és az áramlatokban így manőverezni.

Ezt a dinamikus vitorlázásnak nevezett technikát számos madár használja, azonban az albatroszok alkalmazzák igazán tökéletesen, így az Airbus mérnökei ezért kezdték el tanulmányozni őket.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Húsz hónapos fejlesztés után július végén emelkedett a levegőbe az európai gyártó filtoni csapatának Albatross One névre keresztelt kísérleti, rádió-távirányítású, kicsinyített modellje, amellyel egy A321-es formáját imitálták a mérnökök.

Ezzel az Albatross One lett az első repülőszerkezet, amely szabadon mozgó szárnyvégekkel emelkedett a levegőbe.

Videó az Albatross One repüléséről

A teljes fesztáv maximum egyharmadát kitevő, mozgó szárnyvégek repülés közben csökkentik a szárnyakra és a törzsre ható erőt azáltal, hogy igazodnak a gép helyzetéhez és a széllökések irányához.

Ezzel mérsékelhető a szárny-törzs csatlakozásra és környezetére ható erő is, így feleslegessé válhatnak a ma használt robusztus megerősítések, kevesebb lehet a gépek szerkezeti tömege, és az utasok által érzékelt vibráció is kisebb lehet az Airbus szerint.

Tom Wilson, a csapat egyik mérnöke ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a felhajtható szárny vagy szárnyvég önmagában nem új koncepció, ezt a múlt század közepe óta alkalmazzák katonai gépek esetében. (A könnyebb földi mozgathatóság miatt pedig a Boeing a 777X-en is bevezeti – a szerk.)

A nemrég elkezdett modelles kísérletek eredményeitől függ, hogy foglalkoznak-e komolyabban a megoldás alkalmazásával kereskedelmi repülőgépeknél.

A következő lépésben a modellel azt kell bizonyítaniuk a mérnököknek, hogy repülés közben is lehetséges a különböző módok – hagyományos szárny és szabadon mozgó végek – közötti váltás, és hogy ez pozitív hatással van-e az üzemanyag-fogyasztásra.

Madarat és repülőgépet tolláról…

Forrás: Airbus

Az Airbus emellett nemrég az angliai Fairfordban rendezett Royal International Air Tattoo légibemutatón rántotta le a leplet egy távlati koncepciós tervéről, egy jövőbeli elképzelt, regionális légcsavaros repülőgépről.

A rajzon szereplő négyhajtóműves gépet a ragadozó madarak inspirálták, és a gyártó szerint olyan új technológiák lesznek alkalmazhatók rajta, mint a hibrid-elektromos meghajtás, különböző aktív vezérlőrendszerek, és új generációs kompozit struktúrák.

A “Bird of Prey” névre keresztelt terv hiába tűnik a ma használt repülőgépekhez képest futurisztikusnak és valóságtól elragaszkodottnak, reális ötletekre és technológiai megoldásokra alapozva rajzolták meg.

Az elsődleges cél a légiközlekedés tisztábbá, környezetkímélőbbé és csöndesebbé tétele – mondta el Martin Aston, az Airbus egyik illetékes vezetője a bemutatáskor.

Mint a szakember hozzátette, az A350 XWB típuscsaládon végzett munka során a vállalatnál megtanulták, hogy ehhez a legjobb inspiráció és kiindulási alap a természetből érkezhet.

A vállalat kiemelte a teljesen újragondolt, ragadozó nagymadarakról mintázott szárny-törzs csatlakozást, a madárfarok formáját szinte teljes mértékben utánzó, függőleges vezérsík nélküli farokrészt és szárnyvégeket.

A mozgatható “tollazat” hasonló elvű, mint a demonstrátorgépen is tesztelt megoldás, de ezeket külön-külön lehetne állítani, a legmegfelelőbb aerodinamikai tulajdonságok eléréséhez.