A műholdas navigációs rendszerek (GNSS) zavarása, az 5G‑mobilhálózatok valamint a lítiumos akkumulátorokkal szerelt eszközök terjedése egyre összetettebb kihívások elé állítják a légiközlekedést az IATA szakértője szerint.
Nick Careen, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) üzemeltetésért és repülésbiztonságért felelős alelnöke a szervezet Genfben megtartott éves tájékoztatóján tartott előadást e kérdéskörről.
Mint ismert, a légiközlekedés széles körben használja a különböző rádiófrekvenciákat kommunikációra, navigációra, fedélzeti adatkapcsolatra, egyes műszerek működéséhez, valamint időjárási és üzemeltetési információk átvitelére is. Ezek megbízható működése elengedhetetlen a repülésbiztonság fenntartásához.
Az 5G‑mobilhálózatok magas frekvenciás sávjai különösen a légikikötők környezetében okozhatnak zavart, főként a világszerte nagy arányban forgalomban lévő régebbi repülőgép-típusok rádió-magasságmérőiben, amelyek kulcsszerepet játszanak a repülés kritikus szakaszaiban. Emellett zavarhatják a kommunikációt és navigációt is.
Az okozott interferencia megnöveli az átstartolások számát, bizonyos esetekben (pl. az időjárástól és egyéb körülményektől függően) pedig manuális irányítást, ezzel kevésbé hatékony, alternatív üzemelési eljárások használatát, várakozókörök megtételét, vagy kitérő repülőtéren történő leszállást tesz szükségessé, aminek üzemanyag‑, karbantartási és utaskártalanítási többletköltségei vannak.
A jelenleg sok országban alkalmazott megoldás csak a probléma átmeneti kezelését jelenti. Az 5G‑bázisállomások antennáit elfordítják a repülőterekről, csökkentik a teljesítményüket, illetve bizonyos zónákban egyáltalán nem engedélyezik a szolgáltatást. Ez a légiközlekedés szempontjából biztonságosabb, ugyanakkor a távközlési ágazat és a felhasználók számára szolgáltatási korlátozást jelent. Az USA-ban a probléma kezelése legalább 5,5 milliárd dolláros többletköltséggel járhat a légitársaságok számára.
A hosszútávú megoldás a rádiómagasságmérők és fedélzeti szűrők generációváltása lenne, de az iparági várakozások szerint a korszerű, ellenálló berendezések széles körű globális bevezetése csak 2032–2035 között zárulhat le.
Eközben több piacon a jelenlegi 5G‑védelmi intézkedések 2026–2028 körül kifuthatnak, tehát legalább egy évtizedes időszakra kell felkészülni, amikor a flotta, a hálózat és a szabályozás nem lesz teljesen szinkronban.
Az IATA szerint a probléma kezeléséhez szükség lenne arra, hogy világszerte egységes biztonsági szabványokat alkossanak meg annak érdekében, hogy az 5G-hálózatok bevezetése ne okozzon kockázatot a repülésben.
Egységes fellépés szükséges a műholdas navigáció világszerte tapasztalt zavarása ellen
A GNSS‑zavarás és -megtévesztés (jamming és spoofing) korábban jellemzően konfliktuszónákhoz – Közel‑Kelet, Kelet‑Európa – kötődött, mára azonban Dél‑Amerikától a Karib‑térségig egyre több térségben rendszeres esemény. A jamming a jel elnyomásával, a spoofing pedig hamis pozícióadatok közlésével jelent kockázatot.
Az ICAO legutóbbi közgyűlésén kimondták, hogy a GNSS‑zavarás nem regionális, hanem globális probléma, amelyre állami szinten, ajánlások alapján kell reagálni.
Szükség van egységes jelentési láncra a pilóták, a légiforgalmi irányítók és az üzemeltetők között.
Emellett szükséges lesz beruházni alternatív navigációs rendszerekbe, valamint a repülőgépgyártóknak egységes, szabványos eljárásokat kell a légitársaságok rendelkezésére bocsátaniuk és életbe léptetniük, a jelenleg cégenként eltérők helyett.
A szabályok ismerete kulcsfontosságú a fedélzeti akkutüzek megelőzéséhez és kezeléséhez
Az utasok döntő többsége ma már több akkumulátoros eszközzel – okostelefon, laptop, power bank stb. – száll repülőre, miközben a szabályok ismerete meglepően hiányos.
A felmérések szerint ugyanis az utasok mintegy fele elfogadhatónak gondolja, hogy a kis elektronikai eszközöket vagy power banket a feladott poggyászban szállítsa, miközben ez szigorúan tilos, és sokan nincsenek tisztában a repülőn szállítható eszközökre vonatkozó teljesítménykorlátokkal sem.
A légitársaságoknak az „apróbetűs” tájékoztatókon túl célzott kampányokkal kell az utasok tudtára adniuk, hogy a lítium‑akkus eszköz maradjon kézipoggyászban, az eszközökből kivett akkuk érintkezőit pedig le kell szigetelni a szállítás közben.
Az eszköz sérülése, túlmelegedése vagy füst észlelése esetén pedig azonnal jelezni kell a személyzetnek.
A földi kiszolgálásnak is alkalmazkodnia kell a megváltozott környezethez, az utas- és poggyászfelvétel során rutinszerűen figyelmeztetni kell az utasokat, hogy a lítium‑akkumulátorokat, valamint az azokkal felszerelt eszközöket nem szabad a feladott poggyászban szállítani.
