Megvizsgálták a felületi jegesedésjelző-rendszer alkalmazásának hatásait, azonban a szakemberek szerint egyelőre nem elég kiforrott a technológia ahhoz, hogy üzembiztosan működjön.
Az uniós légügyi hatóság, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) a jegesedés okozta átesések számának csökkentésére keres megoldást. Így merült fel az ötlet, hogy az aerodinamikai szempontból kritikus felületeken ki lehetne építeni egy jegesedést mérő és jelző rendszert.
A vizsgálatok alapján a szakemberek végül megállapították, hogy egyelőre nem hozna jelentős repülésbiztonsági előnyöket, ezért nem teszik kötelező elemmé az utasszállító gépek gyártói számára.
Ugyan korábban a Boeing az MD-80-as családot felszerelte hasonló rendszerrel, de annak egyetlen célja, hogy a hideg üzemanyag miatt kicsapódó és magfagyó jégre figyelmeztesse a pilótákat. Ezzel megakadályozta, hogy a hajtómű beszívja az esetlegesen lehulló darabokat, viszont kizárólag erre volt használható, nem pedig általánosan, a jegesedési veszélyre figyelmeztetve.
Hasonló, de minden felületre kiterjedő rendszer nem biztos, hogy ugyanilyen megbízhatósággal működne. A téves riasztások pedig jelentősen ronthatják a repülőgépek hatékony üzemeltetését. Ráadásul a vizsgálatok során kiderült: előfordult olyan eset is, hogy a pilóták tudták, hogy nem tiszták a szárnyak, mégis megkísérelték a felszállást.
Ezért az EASA szerint inkább a repülésbiztonsági kampányokat kellene előtérbe helyezni.
Ettől függetlenül folyamatosan nyomon követik a fejlesztéseket, így a jövőben lehetséges, hogy megjelennek a felületi jegesedést jelző rendszerek.
A javaslat szerint a későbbiekben elképzelhetők olyan tanúsítási és üzemeltetési kritériumok is, amelyek megengednék, hogy a kritikus felületek bizonyos mértékű szennyeződése esetén is biztonságosan fel lehessen szállni az adott típussal.
Az EASA ezen kívül a jégtelenítő folyadékok tesztelésére és kiválasztására is szeretne megfelelő kritériumokat felállítani, ezzel lefedve a téli időjárásban történő üzemelés összes területét.
