Az Európai Bizottság a légi utazások csökkentésére is kérte az EU polgárait a közel-keleti konfliktus nyomán emelkedő üzemanyagárak és -hiány miatt.

Takarékossági intézkedéseket sürget a Perzsa-öböl térségében zajló konfliktus nyomán kialakuló, elhúzódó energiaválság miatt az Európai Bizottság. A brüsszeli testület szerint a helyzet tartósan magas energiaárakat és jelentős gazdasági hatásokat eredményezhet – írta a Politico.

Az energiaügyi biztos, Dan Jørgensen egy rendkívüli miniszteri egyeztetést követően „nagyon súlyos helyzetről” beszélt, hangsúlyozva, hogy még egy gyors békekötés esetén sem várható rövid távon visszatérés a korábbi állapotokhoz. Mint fogalmazott, minél nagyobb mértékben sikerül csökkenteni az olaj – különösen a dízel és a repülőgép-üzemanyag – felhasználását, annál kedvezőbb helyzetbe kerül Európa.

A Bizottság ennek érdekében a közlekedési igények visszafogását is szorgalmazza, beleértve a repülős utazások mérséklését.

Illusztráció. (Forrás: Lufthansa)

A tagállamokat arra ösztönzik, hogy kövessék a Nemzetközi Energiaügynökség ajánlásait, amelyek között szerepel az otthoni munkavégzés kiterjesztése, a csökkentett sebesség az autópályákon, a közösségi közlekedés használatának ösztönzése, az autómegosztás elterjesztése és az energiatakarékos vezetési gyakorlatok alkalmazása.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Hosszabb távra pedig a megújuló energiaforrások fejlesztésének felgyorsítása lenne hasznos a Bizottság szerint, azzal a céllal, hogy az Európai Unió valódi energiafüggetlenséget érjen el. Az energiaügyi miniszterek tanácskozása ugyanakkor bár egyelőre nem hozott konkrét intézkedéseket, a Bizottság a közeljövőben uniós szintű javaslatcsomag bejelentését ígéri.

A háttérben az áll, hogy az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásai és utóbbi ellentámadásai óta – mintegy egy hónap alatt – az olaj- és gázárak akár 70 százalékkal is emelkedtek, miközben a globális kőolaj- és földgáz-kínálat jelentős része a Perzsa-öböl térségében rekedt.

A miniszteri egyeztetéseken szóba került az állami támogatások szerepe, a megújuló és nukleáris energia arányának növelése, valamint a bioüzemanyagok használatának bővítése is. A diplomáciai források szerint azonban a találkozó elsődleges célja nem az azonnali döntéshozatal, hanem a tagállami lépések összehangolása volt.

Az uniós értékelések szerint a kialakuló helyzet akár az 1970-es évek olajválságát is meghaladó energiapiaci sokkhoz vezethet, amely gazdasági hatásaiban a koronavírus-járványhoz hasonlítható.