Duális képzési együttműködést kötött hétfőn a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Aeroplex Kft., a felek a járműmérnöki mesterképzésen belül meghirdetett angol nyelvű légi jármű karbantartó és javító specializációt közösen dolgozták ki, a programot az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is támogatja – közölte a Műegyetem hétfőn az MTI-vel.
Az erről szóló együttműködési megállapodást 2020.09.14-én ünnepélyes keretek között írták alá a felek a BME Központi épületének Dísztermében.
„A Műegyetem építhet széles körű tapasztalataira a hallgatói képességek fejlesztésében, számos vállalati partnere pedig az így felhalmozódott tudást be tudja csatornázni az iparba. Össze kell fognunk, ez alapozza meg duális képzésünket” – hangsúlyozta köszöntésében Józsa János, a BME rektora az aláírási ceremónián Juhász Roland állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár, Magyar Ferenc miniszteri főtanácsadó, Simon Katalin, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) ügyvezető igazgatója, Kotán Attila, a BME kancellárja, Mándoki Péter, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK) dékánja, Rohács Dániel a KJK Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, valamint Demény Árpád, az Aeroplex Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft. ügyvezető igazgatója jelenlétében.
Elhangzott: az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával a Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszéke, valamint az Aeroplex Kft. közösen szervez duális rendszerű képzést a KJK hallgatói számára. Az angol nyelvű Légi Jármű Karbantartó és Javító Specializáció képzési tematikáját az egyetem és a cég szakemberei közösen dolgozták ki, a munka korai szakaszában a Honvédelmi Minisztérium is partnerként csatlakozott.
„A repülés az emberiség technológiai fejlődésének az egyik legjelentősebb része, és a repülésügy jellemzően nemzetközi terület, ezért is fontos, hogy angolul tanulhatnak a specializációra jelentkezők” – mutatott rá a rektor, hozzátéve, a BME-n a duális szervezésű képzési programokat elsősorban a mesterképzéssel összhangban szervezik. „A Műegyetem kész tudásával mind a polgári, mind a honvédelmi célú repülésügyet elősegíteni” – fogalmazott az akadémikus, felhívva a figyelmet arra, hogy a repülés jelenlegi, járványhelyzet miatti visszaesését ne katasztrófaként éljük meg, hanem a jövőre való felkészülés értékes lehetőségeként használjuk ki!”
„Napjainkban és az elkövetkezendő évtizedekben jelentkező kihívásokra és igényekre kizárólag akkor tudnak az ipari vállalatok és a Magyar Honvédség hatékonyan reagálni, ha megfelelő tudással bíró szakemberek állnak rendelkezésükre. Ezért ez a képzés nemzetstratégiai jelentőségű” – tolmácsolta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter üdvözletét Magyar Ferenc miniszteri főtanácsadó, aki beszélt az ipari vállalatok és a BME együttműködésének fontosságáról is. „A szárnyak repülés közben nőnek” – említette a közmondást azzal összefüggésben, hogy a specializáció révén a következő évtizedek szakemberei a jövő kihívásaihoz alkalmazkodó, megalapozott ismeretanyaggal rendelkezhetnek a civil és a katonai légi jármű karbantartásának és javításának területén.
”Vállalatunk – a nálunk dolgozó mérnöki állomány megnövekedett átlagéletkorának, az új piaci kihívásoknak és lehetőségeknek, valamint a magas színvonalú repülőmérnök-képzésnek köszönhetően – 2019-ben döntött úgy, hogy duális képzés és ipari-kutatási megbízások formájában mélyíti el kapcsolatát a Műegyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszékével. A több mint tízéves múltra visszavezethető együttműködésünk immáron az új ipari igényekre reagál majd” – ecsetelte Demény Árpád, az Aeroplex Kft. ügyvezető igazgatója.
A repülés vonzó hatása, a korszerű technológiákkal való megismerkedés, a munkalehetőség, valamint a megszerezhető szakmai képességeket követő magas hozzáadott értékű tevékenység miatt nagy hazai és külföldi hallgatói érdeklődés várható az új mesterképzésen, az ipari, a minisztériumi és az egyetemi partneri kapcsolat eredményeként pedig kölcsönösen előnyös technológiai, informatikai és humán erőforrás-menedzsmenttel kapcsolatos tudástranszfer alakul ki, előmozdítva a karbantartási és javítási módszerek kutatását és fejlesztését. Az új eljárások és módszertanok bevezetése tovább növeli a részt vevő partnerek piaci részesedését és árbevételét, mindezek globális hatásaként Magyarország ipari termelésének és gazdaságának növekedése is várható.
