Bemutatta a Boom Technology az elkészült technológiademonstrátorát, az XB-1-est, amely lényegében a majdani szuperszonikus utasszállítójának kicsinyített változata.
A denveri startup repülőgépgyártó már az XB-1-es, „Baby Boom”-nak elnevezett gép elkészítésével is történelmet ír, ez az első, teljes egészében magántőkéből, függetlenül fejlesztett szuperszonikus típus a világon. Tervezésébe és megépítésébe már most több millió dollárt öltek, de minden akadályon sikerült túllépni a polgári repülőgépipar egyik legjobbnak tartott mérnökcsapatával, amelynek tagjai a világ minden tájáról érkeztek – olvasható a cég közleményében.
Az eredeti ütemtervhez képest egy évvel később, 2021-ben emelkedhet a levegőbe az XB-1, majd elkezdődik a karbonsemleges módon megvalósítandó tesztprogram.
Ezt megelőzően mostantól a kiterjedt földi tesztek zajlanak, velük párhuzamosan pedig a Boom Technology már a teljes értékű utasszállító szélcsatornás vizsgálatán és a meghajtási rendszer paramétereinek véglegesítésén dolgozik.
Érdekesség, hogy a tesztprogramban nemcsak a sárkányszerkezet tulajdonságait és a fedélzeti berendezések működését kell kipróbálni az új típusoknál szokásos módon, hanem még a hajtóműveken is alakítani kell, mivel az XB-1-esben még a katonai típusokból átvett, a General Electrictől érkező J85-15 erőforrás dolgozik, ami azonban nem alkalmas a kereskedelmi alkalmazásra.
A demonstrátor fontos mérföldkő a végső cél megvalósításában, hogy éveken belül széles körben újra elérhetővé, és fenntarthatóvá tegyék a hangsebesség feletti repülést, számos innovációval – emelte ki Blake Scholl, a Boom alapító-vezérigazgatója.
Ezek között van például az, hogy az XB-1 teljes egészében karbon-kompozit anyagokból épült, amelyek ellenállóbbak a hangsebesség feletti repüléskor fellépő extrém magas hőmérsékletnek. A pilótafülkét pedig a majdani tesztpilóták javaslatait figyelembe véve, ergonomikusan alakították ki és tesztelték – hasonló jellemzőkkel rendelkezik majd a nagy testvére is.
A Boom igyekszik minden, egykor a Concorde-nál tapasztalt gyakorlati nehézséget kiküszöbölni. Például a leszálláskor szükséges jobb kilátást nagy felbontású kamera képén alapuló, „virtuális ablakkal” oldották meg, elősegítve a majdani, Overture nevű, akár Mach 3-as sebességre is képes utasszállító biztonságosabb üzemelését.
Eközben a Boom vetélytársai bár szintén haladnak saját hangsebesség feletti utasszállítóik fejlesztésével, sokkal kisebb költségvetéssel és pillanatnyilag alacsonyabb készültségi fokozatban.
A legnagyobb rivális, az Aerion még csak az első szélcsatornás teszteknél és a tervek finomításánál tart.
Mindemellett még a hatóságokat is győzködnie kell a fejlesztőknek, hogy az új generációs szuperszonikus gépekre reális és betartható követelményrendszert szabjanak, a legfontosabb pedig, hogy a hangrobbanás miatt miként lehetne majd a kontinensek felett is szuperszonikus sebességgel repülni.
