Az Eurobarométer felmérése szerint a légi utasok kevesebb mint fele ismeri az utazáshoz fűződő jogait, sokan pedig azért nem jelentkeznek kártérítésért, mert haszontalannak gondolják a panasztételt.
Az Európai Unió honlapján közölt, 28 ezer EU-állampolgár megkérdezésével tavaly készült felmérés szerint a válaszadók 32 százaléka tudta, hogy léteznek utasjogok az unióban, de mindössze 14 százalék volt azzal tisztában, hogy a kimondottan a légijáratok utasaira is létezik szabályozás.
Azok, akik utaztak már repülővel, hajóval, vonattal, vagy busszal, ennél jobban tájékozottak, bár így is csak 43 százalékuk volt tisztában az utazáshoz fűződő jogaival.
Talán az egyre több, kártérítésre szakosodott behajtó cég miatt is, de a légiközlekedést választók voltak a legtöbben (40 százalék), akik jól értesültnek gondolták magukat a jogaikkal kapcsolatban, és közöttük a legmagasabb (37 százalék) a panaszt tevők aránya is. Minden közlekedési módozatot figyelembe véve azonban az átlag alacsony: mindössze 26 százalék.
Akiknek késett a járata vagy törölték azt, azok 72 százaléka nem nyújtott be kártérítési kérelmet: 45 százalék azzal indokolta, hogy nem látta értelmét, 25 százalék pedig a jegy alacsony ára miatt nem tette meg.
A késő vagy törölt járattal érintett utasok 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a légitársaság nyújtott valamilyen segítséget (kártérítés, ellátás, szállodai szoba), ez a közlekedési módok között a legmagasabb, a vasúttal utazóknál ez az arány 43 százalék.
A válaszadók 55 százaléka elégedett volt a közlekedési társaság helyzetet kezelő magatartásával, de csak 37 százalék volt elégedett a tájékoztatás minőségével.
Az Eurobarométer felmérésének eredményeit felhasználják az új utasjogi szabályozás kialakításánál. Ezzel kapcsolatban az unió honlapján egy másik tanulmány is megjelent.
Ennek egyik megállapítása az volt, hogy 2018-ban összesen 17,6 millió légiutas járatát törölték, 16,5 millióé pedig jelentős késéssel közlekedett, ez az összes utazó 1,6, illetve 1,5 százaléka, de arányuk nagyjából fél százalékponttal emelkedett 2011-hez képest.
Az utasok igényei nem változtak, elsősorban ellátást, új útitervet és jegyeket, valamint kártérítést akarnak.
A több és tudatosabb utas egyre nagyobb költséget jelent a légitársaságoknak, 2018-ra a 261-es irányelvből fakadó költség 5,2 milliárd eurót tett ki.