Két látszólag ellentétes hír került nyilvánosságra a napokban, egyik szerint új nemzeti légitársaság alakulna orosz részvétellel, a másik szerint nyugat-balkáni és szófiai járatok támogatásáról hozott rendeletet a kormány úgynevezett PSO (Public Service Obligation) keretében. Ez azt jelenti, hogy az érintett útvonalak üzemeltetésére közszolgáltatási kötelezettséget írnának elő, persze állami támogatásért, kompenzációért cserébe. Azaz a kormány adófizetői pénzből támogatná, vagyis kereszt finanszírozná az önmagukban veszteséges útvonalak üzemeltetését, melyek azonban nemzetgazdasági, vagy turisztikai szempontból fontosak. Amint arról korábban az AIRportal.hu is beszámolt, a be nem töltött repülési jogokat kiadásáról már korábban tárgyalásokat folytatott a kormány, többek között a szlovén Adria Airways-szel is. A NOL.hu elemzése arra világít rá, hogy a látszólag két ellentétes szál akár össze is érhet. Az alábbiakban a NOL.hu-n megjelent cikk olvasható.
Döntés született arról, hogy támogatja a kormány a Budapest és a nyugat-balkáni légi járatok elindítását. Mindez annak beismerése lehet, hogy hiba volt hagyni csődbe menni a Malévet. Egyelőre nem tudni azonban, hogy éppen előkészítik a napokban felröppent, a Szuhojjal közös új nemzeti légitársaságot, vagy épp ellenkezőleg: helyzetbe hozva egy másik céget – például a Wizz Airt vagy egy másik jelentkezőt – pont most halásszák el a piacot a tervezett légitársaság elől? – teszi fel a kérdést cikkében a NOL.hu.
Amint arról az AIRportal.hu is beszámolt, kormányrendelet született arról, hogy a nyugat-balkáni légi útvonalhálózat újbóli létrehozását támogatja a kormány. A mai Magyar Közlönyben megjelent rendelet immár közszolgáltatásként említi a Podgorica, Pristina, Szkopje, Szófia, Tirana és Budapest közötti légi járatokat, olyannyira, hogy koncesszióba adja ezen útvonalaknak az üzemeltetési jogát, méghozzá úgy, hogy ezt pénzben ellentételezi. Teszi mindezt azért, mert – ahogy a határozat fogalmaz – az említett légijáratoknak nagy külgazdasági, külpolitikai, turisztikai és kulturális jelentősége van, ám az „piaci alapon nem nyújt vonzó gazdasági perspektívát a légitársaságok számára”.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter feladatul kapta, hogy biztosítsa az idén, valamint 2017-2020 között szükséges forrást minderre, Seszták Miklós fejlesztési tárcavezetőnek pedig a szükséges közbeszerzési eljárások kiírása a feladata. A NOL.hu két érintett tárcánál arról érdeklődött, hogy milyen járatsűrűség mellett mekkora összeggel szándékoznak támogatni e járatokat, de egyelőre nem érkezett válasz. Pedig, főleg a pénz nagysága, messze nem mindegy.
A Lap legutóbb február harmadikán, a Malév-csőd negyedik évfordulóján írt arról, hogy a nemzeti légitársaság egykori járathálózatából többek között ezeket a városokba nem repül senki, amin veszít a gazdaság. Akkor amikor a Malévet hagyták bedőlni és nem indítottak azonnal új légitársaságot, úgy tűnt, hogy a kormányt nem érdekli a légi összeköttetés fontossága e régióval. A mostani kormánydöntés mégis azt mutatja, hogy felismerték mindennek a fontosságát.
Hogy mennyibe kerülhet a kormánynak a járatok üzemeltetésének támogatása, arról a szakemberek még becsléseket sem mernek mondani, csak abban biztosak: évente több milliárd forintot kóstál majd. Összehasonlításul: a Malév működésének legsúlyosabb évében, 2010-ben 24 milliárd forintos veszteséget produkált, s szakemberek akkor azt becsülték, hogy egy újraszervezett légitársaság átgondolt járathálózat és költségek mellett akár nullszaldósan is lehet üzemeltetni úgy, hogy a nyereséges útvonalak finanszírozzák a nemzeti érdekből működtetett, veszteségeseket. Most már más a helyzet: a nyereséges útvonalakat „kitöltötte” a piac, a veszteségeseket pedig, ha az állam akarja, finanszírozni kell.
A kormányhatározat új színben tünteti fel a múlt héten nyilvánosságra került tervet, amely szerint a Szuhoj orosz repülőgépgyár az általa adott gépekkel, az állam a két Malév-utódcéggel valamint esetleges magánbefektetők közösen alapítanának légitársaságot.
A lap iparági forrásai szerint az sem lehet véletlen, hogy a kormányhatározat pont Orbán Viktor moszkvai útja előtt szülessen meg, így a miniszterelnök Moszkvában elmondhatja, hogy a maga eszközeivel támogatja az orosz repülőgépgyár tervét. Más kérdés, hogy egy ilyen közbeszerzésen, ha más nyer, az végleg kihúzza a talajt az orosz elképzelés alól. Tehát a kérdés az, hogy alakul-e egyáltalán ilyen légitársaság, s a közbeszerzés kiírásával ezt megvárja-e a magyar kormány.
