Rég nem látott mértékben bővül a Honvédség, kiemelten a légi haderőnem eszközállománya, ám lényeges kérdés az üzemeltető személyzetek toborzása és felkészítése is – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter a budaörsi haditechnikai és légibemutatón az AIRportalnak.

A több aláírt, élő szerződésnek köszönhetően már idén megérkeznek az országba az első modern, nyugati gyártású technikai eszközök, az Airbus H145M helikopterek, amelyből összesen 20 példány áll rendszerbe.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter a budaörsi honvédelem napján tartott megnyitóbeszéde közben (Fotó: ifj. Kotulyák Tamás – AIRportal.hu)

Az új, viszonylag nagy mennyiségben érkező eszközök üzemeltetése azonban a jelenlegihez képest eltérően képzett személyzetet kíván – mondta el Benkő Tibor honvédelmi miniszter az AIRportalnak a budaörsi haditechnikai bemutatón.

A Honvédségnél jelenleg a feladatohoz szükséges állomány 80-85%-ban áll rendelkezésre. A miniszter szerint a következő években ezt az arányt a bővítésekkel is lépést tartva 90 százalékra vagy annál is magasabbra emeljék.

Ez a légi haderőnem esetében nemcsak a pilótákat és a repülőgépekhez kapcsolódó kiszolgáló személyzeteket foglalja magába, hanem a lokátoros és légvédelmi egységeknél szolgálókat is.

Hirdetés

Utóbbiak esetében már folyamatban van az elavult, orosz technika cseréje egy újabb, a 21. századi igényeket is kielégítő rakétakomplexumra.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a katonák a hazai képzések fejlesztése ellenére sem kizárólag itthon sajátítják el a feladatuk ellátásához szükséges ismereteket, hanem az úgynevezett “képzed a kiképzőt” elvet követve, nemzetközi együttműködések révén.

Ennek lényege, hogy az első kiképzések mindig az adott technikát szállító országban történnek, ott készítik fel azt a magyar kiképző állományt, akik majd itthon folytatják a többi katona felkészítését.

A módszer már magyar viszonylatban sem számít újnak, ilyen partnerség segítségével zajlott az első Mi-24-es pilóták (vissza)képzése is a típusra, de az első H145-ös pilóták is Németországban sajátíthatják el a legmagasabb fokú ismereteket.

Ugyanakkor a később rendszerbe kerülő állomány számára is fontos a külföldi tapasztalatszerzés, a minisztérium ezért azt tűzte ki célul, hogy – nemcsak a légi, hanem a szárazföldi haderő vonatkozásában is – a következő években legalább 40-50 fő kaphatna külföldi kiképzést.

Modernizálással szolgálnak tovább a Gripenek

Az új repülőgépek és helikopterek mellett a már rendszerben lévők további potenciálját is igyekszik kihasználni Magyarország, korszerűsítés és modernizálás révén.

Benkő Tibor ennek kapcsán kiemelte, folytatni kell a JAS-39 Gripenek képességeinek bővítését, hogy még hosszabb ideig szolgálhassák a nemzet érdekeit.

A tárcavezető hozzátette: a Gripenekre 2026-ig él a lízingszerződés, leváltásukról egyelőre még nincs szó, de középtávon már érdemes lehet körbenézni a nemzetközi piacon, hogy ki és milyen feltételekkel kínál váltótípust.

Ezzel kapcsolatban ugyanakkor – mint minden más esetben is – a katonák fogalmazzák majd meg elvárásaikat, hogy milyen képességeket várnak el, a piackutatás pedig ezek alapján kezdődhet el.

Emellett figyelembe kell venni a fejlesztések költségeit, pénzügyi vonzatait is. Ezzel kapcsolatban Benkő Tibor hangsúlyozta, minden esetben a teljesített részek alapján, a szállítások ütemében fizet az állam, nem pedig előre.

Hirdetés