Szöul hangulatát a történelmi örökség és a modern kor között lépten-nyomon felfedezhető éles ellentét adja, a pezsgő távol-keleti világvárosban ezek mégis teljes harmóniában állnak egymás mellett. A közelében lévő, a két Korea határán húzódó demilitarizált övezet pedig a világ egyik legkülönlegesebb helye, ahol másként találkozik két világ.
Dél-Korea, azaz a Koreai Köztársaság fővárosa a Han folyó két partján fekszik, lakossága megközelíti a tízmilliót. Az elővárosokkal együtt az ország lakosságának csaknem a fele, több mint 25 millió ember él az észak-koreai határtól és a két országot elválasztó demilitarizált övezettől kevesebb mint 50 kilométerre elterülő metropoliszban.
Szöulban két nemzetközi repülőtér is működik. A központtól csaknem 50 kilométerre nyugatra, részben mesterséges szigeten fekvő Incshon repülőtér tavaly a világ 16. legnagyobb forgalmát kezelte, 68,3 millió utas fordult meg itt.
A három futópályával és két hatalmas terminállal rendelkező repülőtér 2001-ben vette át a régebbi légikikötő szerepét, de a mára másodlagos, főleg a regionális és belföldi forgalmat kiszolgáló Gimpo sem szégyenkezhet az éves 24 milliós utasszámát tekintve.
Az Incshon repülőtérről – ahová a LOT közvetlen járata is érkezik Budapestről – Szöul belvárosába 1-1,5 óra az út autóval vagy busszal. Annak ellenére, hogy az út nagy részét autópályán és gyorsforgalmi utakon lehet megtenni, a nagy forgalom miatt sokszor csak lépésben lehet haladni. A hatalmas városban ugyanakkor sok a zöldterület, a park, rálátni a környező dombokra-hegyekre, és a központi részeken is ügyeletek arra, hogy ne betondzsungelben érezze magát az ember.
A cikkben több képgalériát is elhelyeztünk, amelyek külön-külön lapozhatók végig!
Modern és hagyományőrző metropolisz
A belvárosban a legszembetűnőbb a bevezetőben is említett kettősség. A modern magasházak hegemóniáját több helyen megtörik a hagyományos koreai építészeti stílusban épült, több száz éves vagy újjáépített műemlékek.
A Namdemun, vagy egykori nevén Szungnjemun Szöul egyik leghíresebb építészeti és történelmi öröksége, hagyományos, pagoda stílusú, két szintes tetővel. A kapu Szöul egykori erődfalának része, a nyolc bejárat egyike, eredetileg 1398-ban épült, majd 1447-ben építették újjá. A még 1938-ban elsőszámú koreai műemléknek nyilvánított épületet 2008-ban felgyújtotta egy férfi, széleskörű összefogással csak 2013-ra sikerült újjáépíteni. Közelében működik a híres Namdemun piac.
A dél-koreai nép több mint fele vallásos, az elérhető adatok szerint 27 százalék körüli a keresztények száma (többségében protestánsok), 15,5 százalék pedig a koreai buddhizmus hívője. A városban ennek köszönhetően vegyesen találkozhatunk keresztény és buddhista templomokkal.
Az egyik leghíresebb buddhista szentély a belvárosban található Csogje templom (Jogyesa), amely 1395-re datálható, az 1910-1945 közötti japán megszállás ideje alatt a koreai buddhizmus legfontosabb bástyája volt. A templom kertjében két, több mint ötszáz éves fa is látható. A szentélybe még hétköznap délelőtt is meglepően sok ember tér be egy imára vagy adományozni, tehát nem csak a turisták miatt nagy a nyüzsgés a környékén.
Néhány perc járásra található innen az Insadong bevásárlóutca, ahol éttermek, szuvenír-üzletek mellett néhány helyen hagyományos, kézi megmunkálású ajándéktárgyak közül is válogathatnak a vásárlók. Kellemes meglepetés, hogy bankkártyával gyakorlatilag mindenhol gond nélkül lehet vásárolni, még a hagyományos öltözetben piaci asztalokról kézműves portékáit áruló idős árusnál is előkerül a mobil kártyaolvasó terminál.
Szelfimánia a királyi palotában
A Szöulban járó turisták számára mondhatni kötelező program a Kjongbokkung palota meglátogatása.
Ez nem csak a külföldiekre, hanem a koreai látogatókra is vonatkozik, akik a közelben működő ruhakölcsönzőktől bérelt hagyományos ruhákban, koreai népviseletben szelfiznek a négyszázezer négyzetméter területű, eredetileg 1395-ben épült, majd a japán invázió alatt elpusztult, de újjáépített, Északi Palotának is nevezett komplexum falai között.
A helyszínt érdemes őrségváltás idején meglátogatni, amikor a katonák hagyományos koreai öltözetben, különleges koreográfia szerint vonulnak fel. A palotában több pavilon és csarnok is látható, ezek egyike volt a trónterem, ahol a királyi ülőhely is megtekinthető. A palota jellegzetes koreai stílusú épületei és négy kapuja között egy hatalmas kert és tó is megtekinthető.
A fiatalok körében azért is kedvelt szelfihelyszín a palota, mert sok népszerű koreai film és sorozat játszódik a falai között.
„Ha békét akarsz, emlékezz a háborúra”
Az ország és Szöul mindennapjainak szerves része az emlékezés a koreai háborúra. A városban rengeteg óvóhely van, korábban a város lakóinak még rendszeresen kellett részt venni gyakorlatokon egy esetleges észak-koreai támadásra készülve.
A koreai háborúkat és az ország történelmét mutatja be a városközpont közelében, 1994-ben egy katonai támaszpont helyén megnyílt háborús múzeum (angol megnevezése szerint War Memorial of Korea).
Itt két szinten, hat teremben ismerkedhet meg a látogató a különböző korszak eseményeivel, több tematika mentén. Az intézményhez hatalmas szabadtéri kiállítás is tartozik, ahol különböző katonai – bombázó, harci, szállító és felderítő – repülőgépek mellett harckocsik és egy őrnaszád is megtekinthetők.
Észak és Dél határán
A két Korea közötti demilitarizált övezetet (DMZ) mindenképpen érdemes meglátogatni, mert rendkívül különleges élményt tartogat az egynapos program. A DMZ-túrán a két ország történelme mellett az utóbbi évtizedek egykor békésebb, mostanában feszültebb viszonyába is betekintést nyerhet a látogató.
A dél-koreaiak az északiakat semmi esetre sem ellenségnek, hanem inkább elszakított testvéreiknek tekintik, akik kénytelenek – a déliek körében enyhén szólva nem túl népszerű – Kim-dinasztia diktatúrájában élni.
A DMZ 1953-ban jött létre, a koreai háborút lezáró panmindzsoni fegyverszüneti megállapodással.
A koreai félszigetet kettéválasztó zóna a határvonaltól északi és déli irányban is két-két kilométer széles, mintegy 250 kilométer hosszú terület. Az övezetet a déli oldalon kerítés, szögesdrótok és katonai alakulatok is őrzik, sőt egy több kilométeres puffer-zóna is található, amely szintén kerítésekkel védett.
Már a pufferzóna határán, vagyis a Civilian Control Line nevű szakaszon történő átkelés is határátlépéshez hasonlítható: a turisták csak szervezett buszokkal, útlevél- és létszámellenőrzést követően léphetnek be.
Ugyanakkor a közel ezer négyzetkilométeres terület azon kevés helyek egyike a Földön, amelynek szinte érintetlen az élővilága, számos védett növény- és állatfaj otthona. A déli oldalon néhány kisebb falu is fekszik a zóna területén, amelynek lakói nagyrészt különleges státuszt élvező veteránok.
Bár az utóbbi időben a hírekben sokat szereplő, Panmindzsonban lévő Joint Security Area (JSA) – ahol a közelmúltban Donald Trump amerikai elnök is átlépett egy fotó erejéig az északi oldalra – jelenleg nem látogatható, a DMZ-túra így is számos különleges élményt tartogat.
Ezek közül a legemlékezetesebb a Dora Observatory, ahonnan látni lehet a határ túloldalán, északi oldalon egykor működő Keszong ipari parkot, egy távolban lévő várost és Észak-Korea hegyeit.
A két ország által közösen működtetett Keszong ipari parkot 2002-ben hozták létre és 2004-ben kezdte meg a termelést. Az ipari övezet működési modellje szerint az északiak adták a területet és az olcsó munkaerőt, a dél-koreai cégek építették fel a létesítményeket és vitték oda a modern technológiát és folyamatokat.
Amikor 2013-ban a két ország közötti politikai válság miatt mintegy négy és fél hónapra teljesen leállt a termelés, már 800 dél-koreai és 53 000 észak-koreai dolgozott az üzemekben. Végül az ipari park működése 2016 februárjában szűnt meg, miután a déliek egy észak-koreai műholdkilövés elleni tiltakozásul leállították a termelést, és az összes dél-koreait evakuálták a területről. Válaszul másnap az északiak lezárták a közelben húzódó demarkációs vonalat.
A kilátóból megfigyelhető még a két ország határán épült két hatalmas zászlórúd. A déliek még a nyolcvanas években építettek a határra egy csaknem száz méter magas zászlótartót Daeseong-dong településen, amelyre válaszul az északiak a szemközti Kijŏng-dong faluban egy 160 méter magasat húztak fel.
A Keszong ipari park működéséhez kapcsolódó látványosság a Dorasan vasútállomás, amely a déli oldal utolsó vasútállomása a két országot összekötő vasútvonalon. Egykoron itt személy- és áruszállító szerelvények is közlekedtek, azonban a Keszong ipari park megszűnésével ez is megszűnt, így az egyébként modern épület „szellemállomás” lett.
A túra legextrémebb része a „Third Tunnel”, egyike a déliek által 1974 és 1990 között felfedezett négy alagútnak, amelyeket a felfedezésük sorrendje szerint nevezték el. Az északiak szerint elhagyott szénbányák, a valóságban azonban nincs szénlelőhely ezen a területen, hanem az északiak azért áshattak több alagutat, hogy a deszantos egységeiket így juttassák be a déli határvonalak mögé egy lehetséges inváziókor.
A kemény gránit talajba kézi erővel és kisebb robbantásokkal vájt alagutak falát az északiak fekete festékkel kenték be annak idején, hogy így bizonyítsák az igazukat a tárnák célját illetően. Az alagutak enyhén észak felé lejtenek annak érdekében, hogy a víz belőlük ne déli oldalra folyjon el, mert ez növelte volna a lebukás esélyét.
A túra során meglátogatható harmadik alagutat, amely 1600 méter hosszú és 73 méter mélyen húzódik, 1978 októberében fedezték fel a déliek. Egy dezertált északitól szereztek tudomást róla, majd hosszú keresést követően, próbafúrásokkal találták meg. A felfedezést követően a déliek betonfalakkal zárták le.
Az alagútba egy nyitott tetejű kisvonat szállítja a látogatókat le- és fel. A mélyben védősisakban, helyenként csak görnyedve lehet közlekedni pár száz métert, a déliek által épített, alagutat lezáró vastag falig. Sajnos az alagútba sem fényképezőgépet, sem mobiltelefont nem lehet levinni.
A lejáratnál megtekinthető a két Korea szétszakítását és összetartozását szimbolizáló emlékmű is, valamint a közeli moziteremben a két ország közötti háború történetéről és az alagút felfedezéséről készült filmet vetítenek le.
Összegzés
Szöul Magyarországról tekintve nem tipikus turistacélpont, azonban ha üzleti vagy más célból arra jár az utazó, érdemes egy-két napot a város nevezetességeinek megtekintésére és a demilitarizált övezet meglátogatására is szánni.
Az Incshon és Gimpo repülőterek remek átszállási lehetőségeket kínálnak a hagyományos és a low-cost légitársaságok belföldi és regionális járataira, például Japán felé.
Így Szöul ideális stopover-program lehet, köszönhetően annak, hogy immár Budapestről is közvetlenül el lehet jutni a LOT hetente háromszor közlekedő járatával.
Cikkajánló:
A cikkben szereplő fotók Samsung Galaxy S10+ telefonnal készültek.
A tesztkészülékért köszönet a Samsung Magyarországnak!
