Wizz Air UK Limited néven az Egyesült Királyság cégbírósága szeptember végén bejegyezte a magyar gyökerű low-cost légitársaság brit leányvállalatát. A főtevékenysége szerint menetrend szerinti légi utasszállítással foglalkozó cég ügyvezetőjeként Váradi Józsefet jegyezték be a cégnyilvántartásba.
A Travel Weekly beszámolója szerint a légitársaság megerősítette a cégnyilvántartásból származó értesülést. A közlés szerint a Wizz Air vizsgálja a brit légi üzembentartói engedély megszerzésének folyamatát is, ugyanakkor a ch-aviation meg nem erősített információkra hivatkozva azt írta, hogy a légitársaság már el is indította a szükséges engedélykérelmeket.
A lépésre azért van szükség, hogy arra az esetre is biztosítva legyenek a cég repülési jogai, ha a Brexitet követően nem lép érvénybe a szabad légiközlekedésről szóló megállapodás az EU és Nagy-Britannia között.
A brit AOC megszerzéséről és a leánycég létrehozásáról Váradi József még egy februári sajtótájékoztatón beszélt először, azonban akkor még csak annyit mondott, hogy a Brexit miatt mérlegelik ezt a lehetőséget.
Júliusban a Reutersnek adott interjújában a vezérigazgató kijelentette, hogy brit légi üzembentartói engedély (AOC) beszerzésével készül bebiztosítani járatait a Wizz Air arra az esetre, ha nem születik a Brexit utáni helyzetet számára kedvező módon rendező légiforgalmi megállapodás Nagy-Britannia és az Európai Unió között.
Október elején az angol Monarch légitársaság csődje kapcsán merült fel, hogy egyes sajtóértesülések szerint a Wizz Air is érdeklődését fejezte ki a Monarch bizonyos vagyonelemei iránt, hogy így szerezze meg a brit légi üzembentartói engedélyt. A légitársaság lapunk kérdésére akkor nem kívánta sem megerősíteni, sem megcáfolni az értesülést.
A Brexit és különösen annak a légiközlekedésre gyakorolt hatásai miatti bizonytalanság több légitársaságot is hasonló lépésekre késztetett, korábban beszámoltunk róla, hogy az angol easyJet osztrák leánycéget alapított.
Patrick Byrne, az ír CityJet vezérigazgatójának kijelentése szerint a Brexit körüli bizonytalanság hatásai rendkívül károsak a légitársaságokra, utalva többek között a Monarch Airlines csődjére. Kijelentése szerint lesznek légitársaságok, melyek nem élik túl a 2020-ig tartó időszakot, amennyiben a törvényalkotók nem találnak hamar megoldást a légiközlekedést érintő nagyfokú bizonytalanságra.