A Ryanair más légitársaságoktól eltérő parkolási módszert választott a koronavírus-járvány miatt nem használt flottájának, a komplex és költséges tárolás helyett a Boeing 737-eseket folyamatosan repülésre kész állapotban tartják.
Világszerte egyre több légitársaság állítja le flottája nagy részét vagy akár egészét, ami szinte példátlan a kereskedelmi repülés történetében. A globális repülőgép-flotta jelentős része már kényszerpihenőn van, a leállított repülőgépek számára helyet találni viszont nem egyszerű. Még úgy sem, hogy a nagy repterek sorra zárják le a futópályáikat, és szerződnek le a légitársaságokkal a gépek hosszútávú tárolására.
A tároláshoz a légitársaságok igyekeznek olyan repülőtereket találni, ahol rendelkezésre áll megfelelő felkészültséggel és kapacitással rendelkező karbantartó cég is, az ezzel járó feladatok ellátásához.
A Ryanair sok más cég gyakorlatával ellentétben több repülőgépét nem tárolja le, hiába az előrejelzés, hogy júniusig szinte biztosan használaton kívül kell maradnia a flották nagy részének.
A leállítással járó komplex és költséges karbantartási feladatok helyett az ír diszkont folyamatosan repülésre kész állapotban tartja több budapesti bázisú gépét is.
A Boeing 737-eseknek hat naponta repülniük kell légialkalmasságuk folyamatos fenntartása érdekében. Ha ez nem történne meg, akkor költségesebb karbantartást és ellenőrzéseket kellene elvégezni a gépeken.
A Ryanair a Simple Flying kérdésére azzal indokolta ezt a megoldást, hogy Európa bármely pontján bármikor szükség lehet a négyszáznál is több gép valamelyikére mentőjáratokhoz, vagy orvosi eszközök sürgősségi szállításához. Ezért folyamatosan a kormányok, illetve az utasok rendelkezésére akarnak állni a lehetőségekhez mérten, akár a környezetszennyezéssel járó ilyen repülések árán is.
A módszer előnye, hogy a járvány végeztével ezek a repülőgépek gyakorlatilag azonnal visszatérhetnek majd a forgalomba, továbbá a légitársaság pilótái nem esnek ki teljesen a gyakorlatból.
A légitársaság 737-800-asaiból Budapesten is legalább hat vesztegel jelenleg, ezekből hármat március 30-án emeltek először a levegőbe üresen. Mivel a repülés időtartamára nincs előírás, a pilóták csak „tettek egy kört” Ferihegy közelkörzeti légterében, és körülbelül húsz perc repülés után leszálltak. Az ír diszkont bázisrepterein Európa-szerte is van példa hasonlóra.
A Budapest Airport korábbi közlése szerint tárgyalt légitársaságokkal repülőgépek hosszútávú tárolásáról. Mint arról beszámoltunk, akár az egyik futópálya is lezárható erre a célra a forgalom drasztikus visszaesése miatt (ha az 1-es pályán jelenleg zajló, tervezett karbantartás lezárul), míg a műszaki háttér a bázissal rendelkező nagy karbantartó cégeknek, az Aeroplexnek és a Lufthansa Techniknek köszönhetően biztosított.
A feladat korántsem egyszerű, mert minden típusra eltérő előírások vonatkoznak, bár az alapvetések ugyanazok: meg kell akadályozni a korrózió megjelenését, a szennyeződések bejutását különböző nyílásokon, valamint a kabin teljes elsötétítésével elejét venni a túlzott, akár a berendezéseket is károsító felmelegedésnek. A hajtóműveket, elektromos és hidraulikus rendszereket be kell kapcsolni és meg kell járatni bizonyos időközönként, ha az üzemeltető nem kívánja hosszú távra konzerválni az adott repülőgépet.
