Dél-amerikai terjeszkedésének folytatásaként Brazília második legnagyobb városát, Rio de Janeiro-t nézte ki magának a Norwegain Air Shuttle.
A skandináv gyökerű prémium diszkont légitársaság London Gatwick repteréről 2019 nyarától nyitja meg első járatát a népszerű nyaralócélpontnak számító brazil nagyvárosba.
Bjorn Kjos vezérigazgató a FlightGlobalnak már korábban is meglebegtette, hogy cége terjeszkedni kíván a dél-amerikai országban, a konkrét lépést azonban csak most fedte fel a cégvezér.

A járat közvetlen konkurenciát állít a British Airways London Heathrow-Rio járatának, amely eddig a brazil város egyetlen közvetlen légikapcsolata volt a szigetországgal.
A járat megnyitása egyben mutatja, hogy a low-cost cég még magasabb fokozatra szeretne kapcsolni Dél-Amerikában, a rövid távú járatok mellett a long-haul hálózatba is integrálni szeretné azt.
Kjos kiemelte, ha sikeres lesz a járat, akkor lehetséges, hogy később a Norwegian másik nagy európai long-haul központjával, Spanyolországgal is összekötik Brazíliát.
Diszkont forradalom Dél-Amerikában
Dél-Amerikában mostanság kezd felgyorsulni a világ többi részén, például az USA-ban és Európában már évekkel ezelőtt lejátszódott folyamat, a piacon kezdenek egyre nagyobb számban megjelenni a diszkont cégek.

A Wizz Air hátterében is meghúzódó befektető, az Indigo Partners tavaly Chilében alapította meg Jetsmart nevű ultra-fapados modellben működő cégét, és egykor az ír Ryanair valamint a Wizz Airt vezető szakemberek start-up cége, az argentin Flybondi is elindult idén januárban, októberben pedig megkezdi működését a Norwegian Air Shuttle Argentina.
Brazíliában már 2001 óta üzemel a GOL nevű fapados légitársaság, azonban versenytársaihoz hasonlóan nem üzemeltet hosszútávú járatokat.
Az ország légiközlekedésének ebben szegmensében így a Norwegain lehet az úttörő, már ha sikerül elég olcsón kihozni az üzemelést a hálózatos cégekhez képest.
Ebben a tekintetben biztosan nehéz dolguk lesz a norvégoknak, az emelkedő üzemanyagárak mellett a szabályozási környezet, és a magas reptéri adók és illetékek sem kedveznek a fapadosoknak, nem véletlen, hogy a változás itt indult be a világon szinte utolsóként.