A piaci versenynek többet ártott, mint használt volna a Flybe állami megsegítése, most azonban az utána maradt űr teljes betöltése, gazdasági szempontból fontos járatok újranyitása jelent némi problémát elemzők szerint.
Nagyon ritka az, ha radikális átstrukturálás nélkül egy állami segítség hosszú távon helyre tudja billenteni egy légitársaság pénzügyeit, visszahozva a csőd széléről. Ennek ellenére bizonyos esetekben a kormányok – az Európai Unió szigorú szabályai között is – segíteni kívánnak egy-egy, általuk fontosnak ítélt cégnek, mint amilyen a Flybe is volt az Egyesült Királyságban – írta meg a Flightlobal.
A légitársaság a vetélytársak heves tiltakozása ellenére kaphatott volna állami segítséget, de a beígért hitelről és adókedvezményről végül nem sikerült megállapodni a brit kormánnyal – egy ideig viszont még a segítség híre is elég volt, hogy talpon maradjon a cég. A koronavírus-járvány okozta bevételkiesés azonban végérvényesen megpecsételte a sorsát.
A Flybe nem véletlenül volt fontos a döntéshozók szemében, fejlődő gazdasági központok közötti forgalmas belföldi útvonalak jelentős részén kizárólag ez a légitársaság üzemeltetett járatokat.
Emiatt az adófizetők és a szakszervezetek, valamint sok rendszeres utazó is egyetértett volna az állami segítségnyújtással. A hirtelen csőd után az érvényes jeggyel rendelkezőknek viszont nem segített a cég vezetése, és mivel nagyrészt belföldi utazásokról van szó, a kormányzat sem indított mentesítő járatokat, ahogy tette előre elkészített tervek alapján a Monarch vagy a Thomas Cook bedőlése után.
Helyette a konkurens cégek – Loganair, Blue Island, Eastern Airways, Aurigny – léptek színre néhány órával a csőd után, és kínáltak alternatívát az utasoknak. Az Egyesült Királyság belső légiközlekedési hálózata azonban rövid időre jóval gyérebb lett, Észak-Írországban például a teljes kapacitás negyede szűnt meg egyik napról a másikra.
A briteknél nincs olyan nagy piaci szereplő a regionális cégek között, amely egymaga léphet a Flybe helyébe, helyette több kisebb légitársaság járatnyitásai jelenthetik a megoldást, vagy részmegoldást.
Jó példa erre Belfast, ahol a Flybe 14 útvonalon üzemeltetett járatai a menetrend szerinti forgalom 80 százalékát tették ki. Ezek közül a BBC beszámolója szerint kettőt vesz át biztosan a Loganair, és a másik egytucatra is vannak érdeklődők. Brian Ambrose reptérigazgató is pozitívan nyilatkozott a brit közszolgálati médiának, szerinte rövidesen az újjáépített kapcsolatokkal kerülnek a hírekbe.
A Telegraph cikke szerint a Loganair országszerte még további 14, a Flybe egykori téli menetrendjében szereplő útvonalon indít járatokat hamarosan, emiatt ez a légitársaság esélyes a leginkább arra, hogy új nagy belföldi fuvarozóvá nője ki magát. A cég a Flybe korábbi alkalmazottainak is felvételt hirdetett.
Az Aerotelegraph pedig arról ír, hogy az Aurigny a Guernsey és Birmingham, illetve Exeter közötti útvonalakat veszi át március 11-től és 12-től, először heti öt, illetve négy járattal, de a tervek szerint hamarosan napi járat közlekedhet majd mindkét útvonalon.
Hatalmas bővítésre szánta el magát még az Eastern Airways és a Blue Island is. Előbbi korábban a Flybe-n keresztül intézte a jegyértékesítést is, így most ezt új alapokra helyezi, valamint elindítja saját járatait 13, korábban partnerségben üzemeltetett útvonalon, továbbá az Aberdeen-Birmingham, Southampton-Manchester és Southampton-Newcastle viszonylaton is. A Blue Island pedig nyolc új útvonalat jelentett be.
Ezzel együtt viszont maradnak olyan útvonalak, amelyek veszteségesek voltak ugyan, de gazdasági szempontból nagy jelentőséggel bírtak, ezek újranyitása várhatóan hosszabb időt vesz majd igénybe, és kormányzati segítségre, támogatásra is szükség lehet.
