Bár az arányok javultak 2025-ben az előző évhez képest, a halálos áldozatok száma és a katasztrófák gyakorisága is meghaladta az ötéves átlagot a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) repülésbiztonsági jelentése szerint.
A szervezet adatai szerint tavaly összesen 38,7 millió járatot teljesítettek a légitársaságok világszerte, a 2024-es 37,9 millió után.
Az összesített baleseti ráta (minden egymillió felszállásra jutó esemény) 1,32 volt, ami kedvezőbb a 2024-es 1,42-es értéknél, de elmarad a 2021-2025-ös időszak 1,27-es átlagától.
A tavalyi év során 51 baleset történt, ebből nyolc végződött halálos áldozatokkal (négy sugárhajtású és négy turbólégcsavaros gép érintettségével). Ez romlást jelent 2024-hez képest, amikor hét ilyen tragédia történt.
A fedélzeten életüket vesztők száma jelentősen, 394-re emelkedett a tavalyelőtti 244-ről. A statisztikát két súlyos szerencsétlenség dominálta: az Air India 171-es járatának katasztrófája (241 áldozat) és a PSA Airlines katonai helikopterrel ütköző 5342-es járatának balesete (64 áldozat) tette ki az összes haláleset háromnegyedét.
Európa biztonsági mutatói vegyes képet mutatnak: a 1,30-as baleseti ráta javulás a tavalyi 1,48-hoz képest, de rosszabb az 1,11-es ötéves átlagánál, ugyanakkor pozitívum, hogy a kontinensen tavaly nem történt halálos kimenetelű légiközlekedési baleset.
A jelentés szerint az IATA üzemi biztonsági audit-rendszerében (IOSA) regisztrált légitársaságok egymillió repülésre vetített 0,98-as baleseti rátája sokkal jobb a tanúsítvánnyal nem rendelkező szállítók 2,55-ös értékénél.
Még látványosabb a különbség a szövetség tagvállalatainál, ahol a ráta mindössze 0,72 volt a 3,09-es globális átlaggal szemben.
A szervezet jelentése ugyanakkor kitér arra, hogy aggasztó mértékben nőtt a műholdas navigációs rendszerek (GNSS) elleni interferencia: a jelzavarás (jamming) 67 százalékkal, a megtévesztés (spoofing) pedig 193 százalékkal ugrott meg 2023-hoz képest.
Hozzátették: a geopolitikai feszültségek jelentős útvonal-módosításokra kényszerítették és fokozott kockázatoknak tették ki az üzemeltetőket.
A szövetség ismét kritizálta a baleseti kivizsgálások lassúságát: a 2019-2023 közötti időszakban a baleseti jelentéseknek csupán 63 százalékát hozták nyilvánosságra a nemzetközi előírásoknak megfelelően.
A jelentés rávilágít, hogy a repülőtéri infrastruktúra állapota az esetek 16 százalékában járult hozzá a balesetekhez. Willie Walsh, az IATA főigazgatója kiemelte: több esetben a futópályák melletti akadályok súlyosbították az események kimenetelét, túlélhető incidenseket változtattak ragédiává – utalva a Jeju Air 737-esének 2024 utolsó napjaiban történt katasztrófájára.
A repülés továbbra is a legbiztonságosabb közlekedési mód. Míg tíz éve 3,5 millió járatra jutott egy halálos baleset, ma már 5,6 millióra. Willie Walsh hangsúlyozta: a polgári repülés soha nem válhat katonai tevékenység célpontjává, és felszólította az államokat a légtérzárak transzparens és szakmai alapú kezelésére.
