Újabb kiadáscsökkentő programon dolgozik a SAS Scandinavian Airlines, miután a most futó kezdeményezések nem érték el az egységköltségek kívánt mértékű mérséklődését. A cég a Wideroe-vel együtt azon aggódik, hogy a kormányzat újabb adókat vetne ki a légiközlekedésre.
A Flightglobal szerint a SAS légitársaságot üzemeltető csoport amellett, hogy továbbra is 900 millió koronás költségcsökkentést vár az idei, október 31-én végződő pénzügyi évétől, további lépések megtételét látja szükségesnek.
Rickard Gustafson vezérigazgató azt mondta, a sztrájk hatása után számolt egységköltség nem csökken olyan ütemben, mint azt előzetesen várták, ezért a már bejelentett intézkedéseken kívül újabb lépéseket kell tenni 2020-ban.
A társaság a július 31-én végződött harmadik pénzügyi negyedévben ugyan 1,5 milliárd korona adózás előtti eredményt ért el, de a teljes éves mérleg még mindig mínuszban van: eddig 302 millió koronás veszteség keletkezett, pedig egy évvel korábban ugyanebben az időszakban még 1,2 milliárd korona nyereséget mutattak a fő számok.
Ebben része volt a pilótasztrájknak is, amely összesítve mintegy 1,3 milliárd koronájába került az addig nyereséges, de törékeny SAS-nak. Emellett a gyenge korona és a lassanként egyre drágábbá váló kerozin is rontott az egyenlegen.
A cég már megkezdte a társaság menedzsmentjének és struktúrájának átalakítását, a járatok és a szolgáltatások két külön cégbe kerülnek, konszolidálják az értékesítéssel és marketinggel foglalkozó területeket is.
A csoport vezetője emellett a Skift szerint arról is beszélt, hogy a skandináv államok egyre magasabb adókat vetnének ki a légiközlekedési iparágra, amelyet csak úgy lehet csökkenteni vagy elkerülni, hogy sokkal környezetkímélőbbé teszik az üzemelést. Mint mondta, ha az iparág nem tud hihető menetrendet a kormányok asztalára tenni a fenntarthatósággal és környezetkímélő üzemeléssel kapcsolatban, akkor további kormányzati beavatkozásra kell számítani.
A belföldi járatokat teljesítő Wideroe már ennek az előszelét érezte meg. A Standby Nordic lap szerint a légitársaság azon aggódik, hogy a norvég állam egyre nagyobb adóval sújtaná a légiközlekedést, és ez a légicég szerint az egyébként is kicsi nyereségkulccsal üzemeltetett járataik jelentős hányadát fenntarthatatlanná tenné.
Ezzel egyidejűleg ugyanakkor a norvég kormány azt tervezi, hogy több pénzt szán a közszolgáltatási szerződésen (PSO) alapuló járatüzemeltetésre, amelynek fő kezdeményezettje éppen a Wideroe.
