Az Airlines for Europe (A4E) szerint az uniós döntéshozóknak sürgősen elő kellene mozdítaniuk a légiközlekedés versenyképességét és a kontinens összeköttetéseit, különben a növekvő terhek miatt visszalépés következhet a kínálatban és így a légiutazás elérhetőségében.
A légitársasági lobbiszervezet Brüsszelben megtartott csúcstalálkozóját követően kiadott közleménye szerint az utóbbi időszak közel-keleti légtérzárásai is rávilágítottak arra, hogy az európai légitársaságok és csomópontok kulcsszerepet töltenek be a kontinens globális összeköttetéseiben.
A közlés kitér arra, hogy az európai légiközlekedési kereslet továbbra is erős, az Eurocontrol előrejelzése szerint 2026-ban mintegy 3 százalékos növekedés várható. Az A4E-tag légitársaságok évente közel 800 millió utast szállítanak több mint 2700 célállomásra, a járatok töltöttsége pedig átlagosan 87–94 százalék között alakul.
A bővülő útvonalhálózat nemcsak a hagyományos központokat erősíti, hanem elősegíti korábban el nem ért régiók bekapcsolását is az európai gazdasági vérkeringésbe.
A szervezet álláspontja szerint az uniós légitársaságokra nehezedő szabályozási és költségterhek jelentősen emelkedtek: 2014 óta megháromszorozódtak, éves szinten már 15,5 milliárd eurót tesznek ki, és 2030-ra elérhetik a 27,6 milliárd eurót.
Az A4E szerint az európai utasok már most is többet fizetnek az EU-n belüli repülésekért, miközben az uniós légitársaságok egyre inkább versenyhátrányba kerülnek a kevésbé szabályozott, nem uniós piaci szereplőkkel szemben.
A szervezet sürgeti az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) költségeinek csökkentését és közelítését a globális CORSIA mechanizmushoz: példaként említik, hogy egy négytagú család Belgium és Görögország között akár 80 euróval is többet fizethet az ETS miatt, mint egy hasonló, Törökországba tartó utazás esetén.
Az A4E továbbra is elkötelezett a fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) alkalmazása mellett, azonban a jelenlegi piaci környezetben komoly kihívásokat lát. A 2030-ra előírt 6 százalékos SAF-részarány csak jelentős árcsökkenés mellett lesz tartható.
A közlemény kiemeli, hogy különösen problémás az úgynevezett e-SAF részarány: a jelenlegi beruházási döntések alapján a szükséges mennyiség mindössze 0,71 százaléka áll majd rendelkezésre, azaz a 2030-as célérték eléréséhez a kínált mennyiség több mint 99 százaléka hiányzik a piacról. A szervezet szerint ebben a helyzetben a kötelező célok teljesítésének elmaradása miatt kiszabott bírságok akár 7–9 milliárd eurós többletterhet is jelenthetnek, amely végső soron az utasokra hárulna.
Az A4E az utasjogi szabályozás, az úgynevezett EU261 rendelet felülvizsgálata kapcsán arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi tárgyalások jelentősen eltérnek az eredeti bizottsági javaslattól. Egy szigorúbb szabályozás akár megduplázhatja az éves költségeket, elérve a 15 milliárd eurót, ami a jegyárak emelkedéséhez és a kereslet csökkenéséhez vezethet.
A közlés kitér arra is, hogy a fragmentált európai légtér és a légiforgalmi irányítók sztrájkjai továbbra is komoly fennakadásokat okoznak. Az A4E szerint már egyetlen tagállam munkabeszüntetése is dominószerű hatással lehet a kontinens légiforgalmára. A szervezet egyebek mellett kötelező választottbírósági eljárást, előzetes bejelentési kötelezettséget és az átrepülő forgalom védelmét javasolja.
A légitársaságok álláspontja szerint ezen túlmenően a repülőtéri díjszabás reformja akár 17 százalékos költségcsökkentést is eredményezhetne, ami 2024-es adatok alapján mintegy 905 millió eurót jelentene. Ezzel szemben a résidő-szabályozás (slot rendszer) módosítását nem tartják indokoltnak, mivel a kihasználtság a nagy csomópontokban meghaladja a 90–95 százalékot.
Az A4E szerint az Európai Unió válaszút előtt áll: vagy előmozdítja döntéseivel a légiközlekedési kapcsolatok fejlődését, vagy a növekvő költségek és terhek miatt a járatcsökkentés és jegyárnövekedés felé mozdul el az iparág.
A szervezet hangsúlyozza: a légiközlekedés alapvető eleme Európa közlekedési rendszerének, ezért sürgető a versenyképességet előtérbe helyező fordulat, a növekedésbarát szabályozási környezet kialakítása.
