A repterek és a légtér szűkös kapacitása, a magas adók és költségek, valamint az utasjogi szabályok reformjának hiánya miatt veszít versenyképességéből Európa légiközlekedési piaca az IATA szerint.

A repülés iránti kereslet Európában még mindig valamivel a járvány előtti szinten van, míg Amerikában már több mint öt százalékkal meghaladta azt. A hosszú távú előrejelzések is azt mutatják, hogy az öreg kontinensen kevésbé fog nőni az utasok száma a világ más régióihoz képest a következő 20 évben – ismertette Rafael Schvartzman, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) Európáért felelős alelnöke a szervezet Dubajban megrendezett közgyűlésén.

Elengedhetetlen a változás a szektort terhelő költségek, a kapacitáskorlátok és az utasjogok reformja területén, annak érdekében, hogy a kontinens légiközlekedése visszanyerje a versenyképességét – emelte ki a szakember.

Hozzátette: a légitársaságok álláspontja szerint az európai léginavigációs költségek úgy nőttek 1,5 milliárd euróval az utóbbi két évben, hogy közben a szolgáltatás minősége jelentősen romlott.

Növekedtek a járatkésések, a hatékonyság javítását célzó Egységes Európai Égbolt (SES) kezdeményezésben pedig nem történt előrelépés – sorolta a nehézségeket. Szavai szerint a legnagyobb piacokon a legrosszabb a helyzet, az Egyesült Királyságban 29, Németországban 27, Spanyolországban 22 százalékkal nőttek a légiforgalmi szolgáltatók által kért költségek.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Rafael Schvartzman, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) Európáért felelős alelnöke. (Fotó: IATA)

Mint rámutatott, a repülőgép-üzemanyagra kivetett adó tervét szerencsére egyelőre elvetették a döntéshozók, egyebek mellett Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Dánia és Magyarország megemelték a légiközlekedést és az utasokat terhelő adókat, vagy újakat vezettek be.

Az ilyenek rontják a versenyképességet és visszafogják közlekedési kapcsolatok fejlesztését, valamint olyan beruházásoktól vonnak el forrásokat, amelyek például fejlesztenék az utasoknak nyújtott szolgáltatásokat vagy csökkentenék a károsanyag-kibocsátást – mondta a szakember.

A környezetvédelem címén kivetett adóbevételt azonban gyakran nem erre a célra költik az államok, hanem a költségvetési lyukakat tömik be vele. Emellett a különböző döntések és szabályzások miatt nőnek a légitársaságok környezetvédelemmel kapcsolatos költségei is.

A növekvő költségek és adók mellett gondot jelent a légterek és a repülőterek zsúfoltsága, illetve az elégtelen infrastruktúra. Új repülőtereket és futópályákat politikai okok miatt gyakorlatilag nem lehet építeni a kontinensen, ezért kulcskérdés, hogy a meglévő kapacitást hatékonyabban használják – figyelmeztetett a szakember.

A terminál-infrastruktúra, a folyamatok nagyobb fokú digitalizációja, az utasbiztonsági technológiák fejlesztése terén beruházások szükségesek, emellett biztosítani kell a megfelelő munkaerő-utánpótlást is a repülőtereken.

A szakember álláspontja szerint a légikikötők környezetében tapasztalható zajszennyezést az országoknak nem a forgalom korlátozásával, hanem az iparági szereplők bevonásával, kiegyensúlyozott eljárások mentén kellene menedzselniük, a helyi lakosok érdekei mellett a gazdasági szempontok figyelembe vételével.

A repülőtéri résidőkre vonatkozó szabályokat és kiosztásukat pedig úgy kell meghatározni, hogy az a rendelkezésre álló kapacitás leghatékonyabb kihasználását szolgálja, összhangban a légiközlekedés rendszerének globális irányelveivel.

Az utasjogokról szóló EK 261-es rendelet javasolt átdolgozásával kapcsolatban mindeddig nem történt előrelépés, a jogszabály nem csökkentette a késéseket, főként a légiközlekedés összes szereplőjére vonatkozó felelősségvállalás hiánya miatt.

A légitársasági szervezet javaslata szerint egyértelműen meg kellene határozni a rendkívüli körülményeket, új küszöbértékeket kellene bevezetni a késések kompenzálása terén, egységesíteni kellene a panaszkezelési folyamatokat, össze kellene hangolni a végrehajtást, és felső határt kellene meghatározni az utasok felmerülő költségeinek megtérítésénél.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) 80. éves közgyűlését, és a Légi Szállítási Csúcstalálkozót (World Air Transport Summit – WATS) június 2. és 4. között tartják Dubajban. A világ légiközlekedésének egyik fő csomópontjában tartott eseményen több mint 1500 delegált, köztük a légitársaságok vezetői, szakértői vitatják meg az iparág előtt álló kihívásokat.

A fő témák között az egyre komplexebb geopolitikai és gazdasági környezet, az ellátási láncok problémái, a fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF) gyártásának és alkalmazásának kérdései, az iparág nettó nulla károsanyag-kibocsátásának 2050-re tervezett elérése, illetve az új technológiák, például a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása szerepelnek. Az AIRportal.hu az IATA meghívásának köszönhetően a helyszínen tudósít az eseményről, amelyről az összes hírünk itt olvasható.